A 2016-os magyarországi népszavazás (a köznyelvben kvótanépszavazás, vagy kvótareferendum) a rendszerváltás utáni hetedik országos népszavazás, amelyet Orbán Viktor kormánya az európai migrációs válság fejleményei miatt kezdeményezett.
O plebiscito húngaro sobre cotas migratórias de 2016 (também conhecido como referendo das cotas ou cotareferendo), é o sétimo referendo nacional na Hungria a ser realizado após a queda do regime socialista. O plebiscito foi proposto pelo governo liderado por Viktor Orban em decorrência da crise migratória na Europa.
A kezdeményezők szerint a referendum célja, hogy megakadályozzák az Európai Bizottság (EB) migránsok kötelező, felső korlát nélküli szétosztását célzó intézkedésének magyarországi bevezetését.
Segundo os autores da proposta, o referendo visa impedir a introdução de cotas obrigatórias para o assentamento de refugiados acordados na Comissão Européia (CE).
A népszavazás időpontját Áder János köztársasági elnök 2016. október 2-ára, vasárnapi napra tűzte ki.[1]
A data do referendo foi fixado pelo presidente da República, János Áder para o dia 2 de outubro de 2016.
A kérdés
A pergunta
A népszavazás háttere
Contexto do plebiscito
Az arab tavasz eseményeit követően Afrikában és a Közel-Keleten meginogtak és összeomlottak az addigi világi diktatúrák. Líbiában, Szíriában és Irakban véres polgárháború robbant ki.
A Primavera Árabe significou o colapso de várias ditaduras seculares no Oriente Médio e a guerra civil na Líbia, Síria e no Iraque.
Az érintett országok lakossága egyre nagyobb számban indult a biztonságot jelentő Európa felé, hozzájuk nagy számban csatlakoztak a szubszaharai Afrika és Dél-Ázsia, elsősorban Afganisztán felől érkező gazdasági migránsok tömegei. A nemzetközi szervezett bűnözés (részben Magyarországon keresztül) 2015-ben már milliós nagyságrendben juttatott migránsokat az Európai Unió (EU) területére. Az EU keleti tagállamai fejletlenebb gazdaságukkal és alacsony szociális juttatásaikkal egyáltalán nem számítottak a migránsok célterületeinek, a bevándorlók elsősorban a Benelux államokba, Olaszországba, Ausztriába, Németországba és Svédországba kívántak bejutni.
Como resultado boa parte da população civil destes países escolheu a rota migratória em direção aos países da União Européia.
A nyugati országok szociális ellátórendszerét azonban igen megterhelte az újonnan érkezett, a munkaerőpiac igényeihez nem illeszkedő képzetlen tömeg.
A este contingente de refugiados juntaram-se emigrantes oriundos de países da África sub-saariana e do sul da Ásia, principalmente do Afeganistão.
Az Európai Unió vezetése az európaiak egymás közötti szolidaritására hivatkozva javaslatot tett egy olyan mechanizmus elfogadására, amely a menekülteket az Európai Unió tagállamai között az egyes országok adottságainak és teherbíró képességnek figyelembe vételével kialakított arányszámok, azaz kvóták szerint automatikusan szétosztaná. A magyar kormány kifejezetten harcosan állt ki a tervezet ellen: a kormánypártok már 2015 november elején aláírásgyűjtést kezdtek a migránskvóta ellen.[2]
[2]
2016-os magyarországi népszavazás
Plebiscito sobre cotas de refugiados na Hungria (2016)
Somló Bódog, 1891-ig Fleischer[1] (Pozsony, 1873. július 21. – Kolozsvár, 1920. szeptember 28.) jogász, jogfilozófus, néprajzkutató, szociológus, egyetemi tanár.
Somló Bódog, também conhecido como Felix Somló (nome ocidentalizado)[1] (Pozsony, hoje Bratislava, 21 de julho de 1873 – Cluj-napoca, 28 de setembro de 1920) advogado, jurista, filósofo do direito, etnógrafo, sociólogo, e professor universitário.
Harkányi Edével és Pikler Gyulával részt vett a Társadalomtudományi Társaság megalapításában.
Fundou a Sociedade de Ciências Sociais com a participação de Harkányi Edével e Pikler Gyulával.
1903. március 29-én a Társadalomtudományi Társaság ülést tartott, amelyen dr. Somló Bódog felolvasta A társadalmi fejlődés elméletéről és néhány gyakorlati alkalmazásáról című tanulmányát.
No dia 29 de março de 1903, a Sociedade de Ciências Sociais realizou uma reunião na qual Felix Somló apresentou um estudo intitulado A teoria do desenvolvimento social e algumas aplicações práticas.
A Huszadik Század márciusi száma közölte az előadás szövegét, és ismertette az előadást követő vitát. Ady Endre cikket ír róla.
A revista Século XX, publicação da Sociedade de Ciências Sociais, publicou o estudo na edição de março.
A szöveget eltorzítva fölküldték a miniszterhez, mint monarchia elleni izgatást. Végül fölmentette a parlament – ezt Ady a klerikalizmus elleni harc győzelmeként értékelte. Somló mindvégig próbált a háttérben meghúzódni, és elkerülni a rivaldafényt.
O texto foi repreendido pelo parlamento e pelo Ministro de Estado como anti-monárquico. Somló buscou, durante este tempo, mander um perfil baixo e evitar o centro das atenções
Somló Bódogra pályájának első szakaszában, 1910-ig Herbert Spencer evolucionista szociológiája gyakorolt hatást.
O primeiro período da carreira de Somló, até 1910, foi fortemente influenciado, pela sociologia evolutiva do impacto humano de Herbert Spencer.
A második korszak művei cáfolatai az elsőnek.
A segunda fase consistiu de obras para refutar a primeira.
Elhagyta a naturalista szociológia területét, és a jog- és morálfilozófia került érdeklődésének középpontjába.
Ele deixou a sociologia naturalista e passou a focar na filosofia moral e do direito.
Parlamentarizmus a magyar jogban (Bp., 1896); Törvényszerűség a szociológiában (Bp., 1898); A nemzetközi jog bölcseletének alapelvei (Bp., 1898); Zur Gründung einer beschreibenden Soziologie (Berlin, 1909); Der Güterverkehr in der Urgeschellschaft (Bruxelles - Leipzig, 1909); A szokás jog.
Parlamentarizmus a magyar jogban; Do parlamentarismo no direito Húngaro, (Budapeste, 1896); Törvényszerűség a szociológiában; Do direito sociológico (Budapeste, 1898); A nemzetközi jog bölcseletének alapelvei; O direito internacional, filosofia de princípios (Budapeste, 1898); Zur Gründung einer beschreibenden Soziologie (Berlim, 1909);O direito consuetudinário.
Kolozsvár : Stein J., 1914.
Cluj-Napoca : J. Stein, 1914. 31 p.
31 p.[3] A helyes jog elmélete (Kolozsvár, 1914); Machiavelli / Somló Bódog.
Der Güterverkehr in der Urgeschellschaft (Bruxelas - Leipzig, 1909); correto teoria jurídica (Cluj-napoca, 1914); A szokás jog. Kolozsvár : Stein J., 1914. 31 p.
Budapest : Politzer Zsigmond és Fia, 1921.30 p.[4] Gedanken zu einer ersten Philosophie (Berlin – Leipzig, 1926); Juristische Grundlehre (Leipzig, 1927).
A helyes jog elmélete (Kolozsvár, 1914); Machiavelli / Somló Bódog. Budapest : Politzer Zsigmond és Fia, 1921.30 p. Gedanken zu einer ersten Philosophie (Berlin – Leipzig, 1926); Juristische Grundlehre (Leipzig, 1927).
Értékfilozófiai írások / szerk., az előszót és a jegyzeteket írta Szegő Katalin.
Értékfilozófiai írások / szerk., az előszót és a jegyzeteket írta Szegő Katalin. Kolozsvár : Pro Philosophia ; Szeged : JATE BTK Filozófia Tansz., 1999.
Kolozsvár : Pro Philosophia ; Szeged : JATE BTK Filozófia Tansz., 1999.
(Ser. A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai ; 1.) ISBN 9634824102 Maquiavel / Somló Feliz.
(Ser.
Budapeste : Politzer Zsigmond e Filho, 1921.30 p.[4] Gedanken zu ein mil ersten Philosophie (Berlim, Leipzig, 1926); Juristische Grundlehre (Leipzig, 1927). Valor escritos filosóficos / ed., o prefácio e notas escritas por uma Violação de Catherine. Cluj-napoca : Pro Philosophia ; Szeged : JATE BTK Filosofia Tansz., 1999.
A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai ; 1.)
(Ser. A língua inglesa literatura filosófica fontes ; 1.)
ISBN 9634824102
ISBN 963-482-410-2
Bárd János: S. B. jogászati alapvetése (Huszadik Század, 1918.
Bárd János: S. B. jogászati alapvetése (Huszadik Század, 1918.
53-67. old.
53-67. old.
Életpályája
Vida
Fleischer Lipót mérnök és Weinberger Jozefin gyermeke.[2] Kolozsvárott, Lipcsében, Heidelbergben végezte tanulmányait.
Filho do engenheiro Lipót Fleischer e de Jozefin Weinberger. Completou seus estudos nas Universidades de Cluj-napoca, Leipzig, e Heidelberg.
1899-ben jogbölcseletből, 1903-ban politikából lett magántanár a kolozsvári egyetemen.
De 1899 a 1903, foi professor de Ciências Políticas na universidade de Cluj.
Egyben 1899-től a nagyváradi jogakadémián is tanított.
Também a partir de 1899 ensinou direito na faculdade de Oradea.
Egyetemi tanári kinevezését a kolozsvári egyetemen 1905-ben kapta meg.
Tornou-se professor permanente da Universidade de Cluj em 1905.
1918-tól a budapesti egyetem tanára volt politikából és nemzetközi jogból.
A partir de 1918, foi professor de política e de direito internacional na Universidade de Budapest.
Öngyilkos lett, mert lelkében nem bírta feldolgozni a trianoni, Magyarország elleni ítéletet.
Suicidou-se porque não conseguiu lidar com o Tratado de Trianon, onde a Hungria (antigo Império Austro-Húngaro) foi reduzida territorialmente, militarmente, e economicamente pelos poderes aliados vencedores da Primeira Guerra Mundial.
Első fennmaradt műve A parlamentarizmus a magyar jogban, jogtörténeti munka.
Sua primeira obra, Parlamentarismo, é pioneira dos estudos jurídicos húngaros.
Szerinte a parlamentarizmus is csak múló jelenség lehet az emberiség életében, s csak egy bizonyos fejlődési foknak megfelelő kormányzat.
Ele argumentou que o parlamentarismo é apenas um fenômeno temporário, que é uma marca de um certo ponto de desenvolvimento de um governo.
A Szociológia (1901), az Ethika (1900) és a Jogbölcselet (1901) c. munkái világosan mutatták azokat a gondolati irányokat, amelyek döntően befolyásolták: a Spencer-féle evolucionista szociológia, a Pikler-féle belátásos elmélet és Marx szociológiája.
Suas obras Szociológia (Sociologia, 1901), Ethika (Ética, 1900) e Jogbölcselet (Filosofia Jurídica, 1901) apontaram a direção dos pensamentos que lhe influenciavam decisivamente; a sociologia evolucionária de Spencer, a teoria da percepção de Pikler, e a sociologia de Marx.
Maga a Pikler-féle belátásos elmélet azt tanítja, hogy az emberek racionális módon alkotnak jogot, államot, egyesületet, tehát bármiféle intézményt, amennyiben ugyanis belátják, felfedezik, hogy szükségleteiket célszerűbben ki tudják elégíteni valamely új intézménnyel, mint a megelőzővel.
A teoria da percepção de Pikler ensina ensina que as pessoas formam estados, códigos de direito, associações, e qualquer instituição racionalmente, até que eles percebam que eles podem atender suas necessidades de uma forma mais moderna criando novas instituições, como fizeram anteriormente.
A belátás lelki folyamat lévén Somló arra következtet, hogy sajátlagos értelemben szociológiai törvényszerűség nem lehetséges.
Usando a 'percepção' como um processo, Somló concluiu que seria impossível estabelecer leis sociológicas, ou um direito sociológico.
Somló csakhamar elveti az itt még természetesnek tekintett összefüggést, mely szerint valamely szociális jelenség létrejövetelénél közreható tényezők csakis az emberi szervezetben adottak, azaz lélektaniak.
Somló rapidamente refutou a ideia de que os fatores que contribuem ao surgimento de fenômenos sociais são apenas devidos ao corpo humano (psicológicos).
A kutatás szféráját ott jelöli ki, ahol korábban tagadta: az emberi szervezet és a körülmények, illetve a környezet kölcsönviszonyában.
A esfera de sua pesquisa lidava com a relação entre o corpo humano e suas circunstâncias, ou ambiente.
Ennek megtestesülése az Állami beavatkozás és individualizmus 1903-ban.
Esta foi a essência do embate entre a intervenção do Estado e do individualismo em 1903.
Ebben Somló azt tűzte ki magának, hogy megállapítsa az állami beavatkozásnak a társadalmi fejlődés természetes folyamatában való helyét és természettudományi jelentőségét.
Nesse sentido, Somló estabeleceu o lugar e o significado natural da intervenção estatal no processo natural de desenvolvimento social.
Két kulcsfogalommal indít, az egyik az emberi szervezet, a másik a környezet.
Ele lança duas palavras-chave: uma é "humano", a outra é o "ambiente".
A tudásunk töredékessége miatt a beavatkozás csak tökéletlen lehet, nem szándékolt következményekhez is vezethet, de ez mindenfajta cselekvésre is érvényes, és ha Spencer tanait elfogadnánk, nem az individualizmushoz, hanem a passzivitáshoz kellene eljutnunk. Az állami beavatkozás nem mond ellent az alkalmazkodás természettörvényének, csupán arról van szó, hogy ebben az esetben az alkalmazkodás a lelki élet közvetítésével megy végbe.
Devido à natureza fragmentada do nosso conhecimento, a intervenção pode ser apenas imperfeita e levar a consequências não intencionais, mas também se aplica a todos os tipos de ações, e se aceitarmos as palavras de Spencer, não seremos individualistas, mas passivos.
Hasonló eredményre jut Somló az állami beavatkozásnak a természetes kiválasztáshoz való viszonyát taglaló elemzésben is.
Somló encontra resultados semelhantes na análise da relação entre a intervenção estatal e a seleção natural.
Már csak az van hátra, hogy amit eddig deduktíve bizonyított, induktíve, történelmi adatokkal is alá tudja támasztani, és ezzel párhuzamosan kivédje azokat a támadásokat is, melyek az állami beavatkozástól az emberi szabadságot féltik.
Apenas as evidências demonstradamente históricas e indutivas impedirão os ataques que ameaçam a liberdade humana a favor da interferência do Estado.
Az általános államfejlődést taglalva jut el ahhoz a tételhez, mely szerint növekszik ugyan az állami szabályozás köre, de az egyének egyre spontánabbul, önkéntesen rendelik magukat alá a szabályoknak, miáltal a kényszer is sokkal gyengébb lesz.
Ele fala da evolução geral de um estado, até o ponto no qual o alcance das leis estatais crescem, mas onde os indivíduos se tornam cada vez mais espontâneos e menos voluntariamente sujeitos a regras, de modo que esta subordinação será muito mais fraca.