Csittszentiván (en rumano y oficialmente: Sântioana de Mureș, en alemán: Johannisdorf) es un pueblo en Rumania, en la provincia de Maros (en rumano: Mureș).
Csittszentiván (románul Sântioana de Mureș, németül Johannisdorf) falu Romániában Maros megyében.
Administrativamente, pertenece a Mezőpanit (en rumano: Pănet).
Közigazgatásilag Mezőpanithoz tartozik.
Yacimiento
Fekvése
El pueblo se sitúa en las llanuras del río Maros (en rumano: Mureş), a 10 km de la ciudad provincial de Marosvásárhely (en rumano y oficialmente: Târgu Mureş), al suroeste.
A falu a Maros lapályán, Marosvásárhelytől délnyugatra 10 km-re fekszik.
Toponimia
Nevének eredete
La primera sílaba del topónimo ("Csitt"), proviene del hecho de que en la Edad Media, entre la ubicación actual del pueblo y Malomfalva, se situaba el antiguo pueblo de Csittfalva, el cual fue asolado y destruido por completo por los invasores tártaros (un tribu mongol). La población remanente se trasladó al lugar actual del pueblo.
Nevének előtagját onnan kapta, hogy a falu és Malomfalva között feküdt a középkorban Csittfalva, melyet a tatárok elpusztítottak, megmaradt lakossága pedig ide költözött.
Está mencionado por primera vez en el año 1303, bajo el nombre de Sanctus Johannes.
1303-ban Sanctus Johannes néven említik először.
Su primera iglesia medieval existía en el antiguo pueblo de Csittfalva, y fue usada por los habitantes hasta mediados del siglo XVII. Sin embargo, en 1687 construyeron una nueva iglesia de madera.
Középkori temploma az elpusztult Csittfalván állt, a 17. század közepéig használták, 1687-ben azonban fatemplomot építettek helyette.
En el siglo XIV, aquí estaba ubicada la residencia del regente de Marosszék, László Berényi, la cual existía, aunque en ruinas, hasta mediados del siglo XVIII.
A 14. században Berényi Lászlónak, Marosszék főkapitányának udvarháza állt itt, amely a 18. század közepén romosan még állt.
A principios del siglo XVIII, la peste asoló al pueblo.
A 18. század első felében a falut pestis pusztította.
En 1910 el pueblo tenía 1073 habitantes, de los que 865 eran húngaros, 175 rumanos.
1910-ben 1073 lakosából 865 magyar, 175 román.
En 1992 había 1370 habitantes, de esta cifra 1217 eran húngaros, 131 rumanos y 18 de étnia gitana.
1992-ben 1370 lakosából 1217 magyar, 131 román, 18 cigány volt.
Hasta el Tratado de Trianon (1920), el pueblo pertenecía al Condado de Maros-Torda, Hungría.
A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott.
Monumentos
Látnivalók
La igelsia reformada fue construida en 1789.
Református temploma 1789-ben épült.
El museo del pueblo Un kopjafa en el patio de la escuela y una puerta székely en el mismo lugar.
Falumúzeum Kopjafa az iskola udvarán és székelykapu ugyan azon a helyen .
Referencias
Hivatkozások
Marosszentkirály (en rumano y oficialmente: Sâncraiu de Mureș, en alemán: Weichseldorf) es un municipio en Rumania, en el distrito de Mureș.
Marosszentkirály (románul Sâncraiu de Mureș, németül Weichseldorf) község Romániában Maros megyében.
Localización
Fekvése
El pueblo se sitúa en la orilla derecha del río Maros (en rumano: Mureș), a 5 km de la ciudad de Marosvásárhely (en rumano y oficialmente: Târgu Mureș) al oeste. Debido a su expansión, está junto con las localidades Hídvég, Egerszeg y Náznánfalva.
A falu a Maros jobb partján, Marosvásárhelytől nyugatra 5 km-re fekszik Hídvéggel, Egerszeggel és Náznánfalvával összenőve.
El municipio pertenece a la Área metropolitana de Târgu Mureş.
A község a Marosvásárhely Metropolisz Övezethez tartozik.
Por primera vez es mencionado en 1332 como Sancto Rege y en 1339 aparece bajo el nombre de Zentkiral.
1332-ben Sancto Rege néven említik először, majd 1339-ben Zentkiral néven szerepel.
En la Edad Media ya era una localidad significativa, pues tenía dos iglesias: la iglesia de San Esteban y el monasterio denominado La Virgen Bienaventurada, fundado en 1350.
Már a középkorban jelentős település, melynek két egyháza a Szent István plébániatemplom és az 1350-ben felszentelt a klastrom-tetői kerekdombon állott Boldogságos Szűzről elnevezett kolostortemplom.
El nombre antiguo del pueblo en húngaro era Székelyháza y después Hosszúfalu.
A falu régi neve Székelyháza, majd Hosszúfalu volt.
Se piensa que su iglesia reformada fue construida a finales del siglo 12, sin embargo, está claro que en 1239 ya existía.
Református temploma a 12. század végén épülhetett és 1239-ben már bizonyosan állott.
En 1900 demolaron la nave central y el antealtar de esta iglesia medieval y reconstruyeron la dicha parte.
1900-ban hajóját és szentélyét lebontották és újjáépítették, tornya azonban az eredeti maradt.
Sin embargo, su torre quedó intacta, es la original.
A pálos kolostort a falu melletti Klastrom-tetőn 1350-ben építették.
En 1350 se establecieron aquí los monjes de la Orden de San Pablo.
1370-ben telepedtek meg itt a pálosok.
Ellos fundaron en 1370 la iglesia paulina del pueblo en la cercana cima de Klastrom.
1526 után leégett köveit a marosvásárhelyi várhoz használták fel.
Poco después, la iglesia se incendió y sus piedras y ladrillos fueron reutilizados para la construcción del castillo de Târgu Mureș.
Orbán Balázs még látta alapfalait, 1864-ben azonban a kripta boltozatának köveit is kiszedték.
En 1910 el pueblo tenía 986 habitantes, de los que 534 eran húngaros y 357 rumanos.
1910-ben 986 lakosából 534 magyar, 357 román volt.
Hasta el Tratado de Trianon (1920) el pueblo pertenecía al Condado de Maros-Torda, Hungría.
A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott.
En 1992 vivían aquí 4089 habitantes, de esta cifra 2050 eran de étnia húngara, 1844 rumanos y 201 gitanos.
1992-ben 4089 lakosából 2050 magyar, 1844 román, 201 cigány volt.
Personajes ilustres
Híres emberek
Nació aquí en 1905 el famoso escultor, Dabóczi Mihály.
Itt született 1905-ben Dabóczi Mihály szobrászművész.
Referencias
Lábjegyzetek
Enlaces externas
Külső hivatkozások
Etelka Heka Kenéz
Kenéz Heka Etelka és férje, Kenéz Ernő operaénekes, Kenéz Ernő Emlékszoba, Hódmezővásárhely
Nació en Hercegmárók (en croata: Gajic) adherente por aquelentonces a Yugoslavia el 26 de Octubre de 1936.
1936. október 26-án született az akkor Jugoszláviához tartozó Hercegmárokon (horvátul: Gajić).
Supadre János Heka, sumadre Etelka Stok.
Édesapja Heka János, édesanyja Stok Etelka.
A la edad de ochosanos perdió a sumadre, despuéssupadre se volvió a casar.
Édesanyját nyolcéves korában vesztette el, édesapja ezután újranősült.
Nacierondoshermanosmayores, perosuhermanomayormurió a la edad de 11 anos en la SegundaGuerraMundial a consecuencia del acierto de unagranada.
Két idősebb testvére született, de a bátyja 11 éves korában meghalt a második világháborúban egy gránáttalálat következtében.
La escuelaprimaria la recorrió de cabo a cabo en húngaro, sin embargo la secundaria la ha hecho en la lenguaserbo-croata en Monostorszeg.
Az elemi iskolát magyarul járta végig, viszont a gimnáziumot Monostorszegen már szerbhorvát nyelven végezte.
Después de la formación del profesorado de Subotica(Szabadka) aprendió a cantar en privado de la cantante de ópera Margit Markovics, cantó en la radió de NoviSad (Újvidék) y actuó en el teatro de NoviSadtambién, peroluego en1966 en Vienay despuéscantó en la RepúblicaFederal de Alemania y en Dinamarca.
A szabadkai tanárképző után magánúton énekelni tanult Markovics Margit operaénekesnőtől, az újvidéki rádiónál énekelt, és fellépett az újvidéki színházban is, majd pedig 1966-ban Bécsben, utána pedig az NSZK-ban és Dániában énekelt.
Por primeravezandubo en Hungría en 1974 y entonces se encontró con sumarido, con el cantante de ópera Ernő Kenéz en Budapest, pero se trasladaron a Viena, en donde se casaron y luego en la capitalaustriacadirigueron un restaurante.
1974-ben járt először Magyarországon, és ekkor ismerkedett meg a férjével, Kenéz Ernő operaénekessel Budapesten, de Bécsbe költöztek, ahol összeházasodtak, majd pedig az osztrák fővárosban egy éttermet vezettek.
En 1998 regresaron a Hungría, peropocodespuéssumaridofallecióen suciudadnatal, en Hódmezővásárhely.
1998-ban tértek haza Magyarországra, azonban a férje röviddel ezután a szülővárosában, Hódmezővásárhelyen elhunyt.
Actualmentetambiénes unaciudadana de trespaíses: Croacia, Hungría, y Austria y aunque en la mayoría de loscasosreside en Hódmezővásárhely, mantiene un apartamentotambién en Viena y Szeged.
Három ország állampolgára is jelenleg: Horvátország, Magyarország, Ausztria, és bár már többnyire Hódmezővásárhelyen tartózkodik, Bécsben és Szegeden is tart fenn lakást.
Escribió 90 libros, libros de poesía, prosa y de cocina. Regularmente da un óbolo, obra de caridad y actuacomomecenas, quereconocierontambién con variospremios.
90 könyvet írt, verses, prózai és szakácskönyveket.[1][2] Rendszeresen adakozik, jótékonykodik és mecénásként tevékenykedik, melyet több díjjal is elismertek.
En el 2007creó la Fundación de Música Ernő Kenéz y Etelka Heka Kenéz en memoria de sumaridofallecido el cantante de ópera Ernő Kenéz, y en cadaanoentregan a loscantantes más talentosos el Premio-Anillocreadapor la fundaciónen Hódmezővásárhely.
A Kenéz Ernő és Kenéz Heka Etelka Zenei Alapítványt 2007-ben hozta létre elhunyt férje, Kenéz Ernő operaénekes emlékére, és minden évben a legtehetségesebb énekeseknek adják át az alapítvány által létrehozott Gyűrű-díjat Hódmezővásárhelyen.[3]
SUS RECONOCIMIENTOS Y PREMIOS MÁS IMPORTANTES
Fontosabb díjai, elismerései