Untitled Document

# hu/Hungarian.xml.gz
# la/Latin.xml.gz

(src)="b.GEN.1.1.1"> Kezdetben teremté Isten az eget és a földet .
(trg)="b.GEN.1.1.1">in principio creavit Deus caelum et terram

(src)="b.GEN.1.2.1"> A föld pedig kietlen és puszta vala , és setétség vala a mélység színén , és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett .
(trg)="b.GEN.1.2.1">terra autem erat inanis et vacua et tenebrae super faciem abyssi et spiritus Dei ferebatur super aquas

(src)="b.GEN.1.3.1"> És monda Isten : Legyen világosság : és lõn világosság .
(trg)="b.GEN.1.3.1">dixitque Deus fiat lux et facta est lux

(src)="b.GEN.1.4.1"> És látá Isten , hogy jó a világosság ; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtõl .
(trg)="b.GEN.1.4.1">et vidit Deus lucem quod esset bona et divisit lucem ac tenebras

(src)="b.GEN.1.5.1"> És nevezé Isten a világosságot nappalnak , és a setétséget nevezé éjszakának : és lõn este és lõn reggel , elsõ nap .
(trg)="b.GEN.1.5.1">appellavitque lucem diem et tenebras noctem factumque est vespere et mane dies unus

(src)="b.GEN.1.6.1"> És monda Isten : Legyen mennyezet a víz között , a mely elválaszsza a vizeket a vizektõl .
(trg)="b.GEN.1.6.1">dixit quoque Deus fiat firmamentum in medio aquarum et dividat aquas ab aquis

(src)="b.GEN.1.7.1"> Teremté tehát Isten a mennyezetet , és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket , a mennyezet felett való vizektõl .
(src)="b.GEN.1.7.2"> És úgy lõn .
(trg)="b.GEN.1.7.1">et fecit Deus firmamentum divisitque aquas quae erant sub firmamento ab his quae erant super firmamentum et factum est ita

(src)="b.GEN.1.8.1"> És nevezé Isten a mennyezetet égnek : és lõn este , és lõn reggel , második nap .
(trg)="b.GEN.1.8.1">vocavitque Deus firmamentum caelum et factum est vespere et mane dies secundus

(src)="b.GEN.1.9.1"> És monda Isten : Gyûljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre , hogy tessék meg a száraz .
(src)="b.GEN.1.9.2"> És úgy lõn .
(trg)="b.GEN.1.9.1">dixit vero Deus congregentur aquae quae sub caelo sunt in locum unum et appareat arida factumque est ita

(src)="b.GEN.1.10.1"> És nevezé Isten a szárazat földnek ; az egybegyûlt vizeket pedig tengernek nevezé .
(src)="b.GEN.1.10.2"> És látá Isten , hogy jó .
(trg)="b.GEN.1.10.1">et vocavit Deus aridam terram congregationesque aquarum appellavit maria et vidit Deus quod esset bonum

(src)="b.GEN.1.11.1"> Azután monda Isten : Hajtson a föld gyenge fûvet , maghozó fûvet , gyümölcsfát , a mely gyümölcsöt hozzon az õ neme szerint , a melyben legyen néki magva e földön .
(src)="b.GEN.1.11.2"> És úgy lõn .
(trg)="b.GEN.1.11.1">et ait germinet terra herbam virentem et facientem semen et lignum pomiferum faciens fructum iuxta genus suum cuius semen in semet ipso sit super terram et factum est ita

(src)="b.GEN.1.12.1"> Hajta tehát a föld gyenge fûvet , maghozó fûvet az õ neme szerint , és gyümölcstermõ fát , a melynek gyümölcsében mag van az õ neme szerint .
(src)="b.GEN.1.12.2"> És látá Isten , hogy jó .
(trg)="b.GEN.1.12.1">et protulit terra herbam virentem et adferentem semen iuxta genus suum lignumque faciens fructum et habens unumquodque sementem secundum speciem suam et vidit Deus quod esset bonum

(src)="b.GEN.1.13.1"> És lõn este és lõn reggel , harmadik nap .
(trg)="b.GEN.1.13.1">factumque est vespere et mane dies tertius

(src)="b.GEN.1.14.1"> És monda Isten : Legyenek világító testek az ég mennyezetén , hogy elválaszszák a nappalt az éjszakától , és legyenek jelek , és meghatározói ünnepeknek , napoknak és esztendõknek .
(trg)="b.GEN.1.14.1">dixit autem Deus fiant luminaria in firmamento caeli ut dividant diem ac noctem et sint in signa et tempora et dies et annos

(src)="b.GEN.1.15.1"> És legyenek világítókul az ég mennyezetén hogy világítsanak a földre .
(src)="b.GEN.1.15.2"> És úgy lõn .
(trg)="b.GEN.1.15.1">ut luceant in firmamento caeli et inluminent terram et factum est ita

(src)="b.GEN.1.16.1"> Teremté tehát Isten a két nagy világító testet : a nagyobbik világító testet , hogy uralkodjék nappal és a kisebbik világító testet , hogy uralkodjék éjjel ; és a csillagokat .
(trg)="b.GEN.1.16.1">fecitque Deus duo magna luminaria luminare maius ut praeesset diei et luminare minus ut praeesset nocti et stellas

(src)="b.GEN.1.17.1"> És helyezteté Isten azokat az ég mennyezetére , hogy világítsanak a földre ;
(trg)="b.GEN.1.17.1">et posuit eas in firmamento caeli ut lucerent super terram

(src)="b.GEN.1.18.1"> És hogy uralkodjanak a nappalon és az éjszakán , és elválaszszák a világosságot a setétségtõl .
(src)="b.GEN.1.18.2"> És látá Isten , hogy jó .
(trg)="b.GEN.1.18.1">et praeessent diei ac nocti et dividerent lucem ac tenebras et vidit Deus quod esset bonum

(src)="b.GEN.1.19.1"> És lõn este és lõn reggel , negyedik nap .
(trg)="b.GEN.1.19.1">et factum est vespere et mane dies quartus

(src)="b.GEN.1.20.1"> És monda Isten : Pezsdûljenek a vizek élõ állatok nyüzsgésétõl ; és madarak repdessenek a föld felett , az ég mennyezetének színén .
(trg)="b.GEN.1.20.1">dixit etiam Deus producant aquae reptile animae viventis et volatile super terram sub firmamento caeli

(src)="b.GEN.1.21.1"> És teremté Isten a nagy vízi állatokat , és mindazokat a csúszó-mászó állatokat , a melyek nyüzsögnek a vizekben az õ nemök szerint , és mindenféle szárnyas repdesõt az õ neme szerint .
(src)="b.GEN.1.21.2"> És látá Isten , hogy jó .
(trg)="b.GEN.1.21.1">creavitque Deus cete grandia et omnem animam viventem atque motabilem quam produxerant aquae in species suas et omne volatile secundum genus suum et vidit Deus quod esset bonum

(src)="b.GEN.1.22.1"> És megáldá azokat Isten , mondván : Szaporodjatok , és sokasodjatok , és töltsétek be a tenger vizeit ; a madár is sokasodjék a földön .
(trg)="b.GEN.1.22.1">benedixitque eis dicens crescite et multiplicamini et replete aquas maris avesque multiplicentur super terram

(src)="b.GEN.1.23.1"> És lõn este és lõn reggel , ötödik nap .
(trg)="b.GEN.1.23.1">et factum est vespere et mane dies quintus

(src)="b.GEN.1.24.1"> Azután monda az Isten : Hozzon a föld élõ állatokat nemök szerint : barmokat , csúszó-mászó állatokat és szárazföldi vadakat nemök szerint .
(src)="b.GEN.1.24.2"> És úgy lõn .
(trg)="b.GEN.1.24.1">dixit quoque Deus producat terra animam viventem in genere suo iumenta et reptilia et bestias terrae secundum species suas factumque est ita

(src)="b.GEN.1.25.1"> Teremté tehát Isten a szárazföldi vadakat nemök szerint , a barmokat nemök szerint , és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokat nemök szerint .
(src)="b.GEN.1.25.2"> És látá Isten , hogy jó .
(trg)="b.GEN.1.25.1">et fecit Deus bestias terrae iuxta species suas et iumenta et omne reptile terrae in genere suo et vidit Deus quod esset bonum

(src)="b.GEN.1.26.1"> És monda Isten : Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra ; és uralkodjék a tenger halain , az ég madarain , a barmokon , mind az egész földön , és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon .
(trg)="b.GEN.1.26.1">et ait faciamus hominem ad imaginem et similitudinem nostram et praesit piscibus maris et volatilibus caeli et bestiis universaeque terrae omnique reptili quod movetur in terra

(src)="b.GEN.1.27.1"> Teremté tehát az Isten az embert az õ képére , Isten képére teremté õt : férfiúvá és asszonynyá teremté õket .
(trg)="b.GEN.1.27.1">et creavit Deus hominem ad imaginem suam ad imaginem Dei creavit illum masculum et feminam creavit eos

(src)="b.GEN.1.28.1"> És megáldá Isten õket , és monda nékik Isten : Szaporodjatok és sokasodjatok , és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá ; és uralkodjatok a tenger halain , az ég madarain , és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon .
(trg)="b.GEN.1.28.1">benedixitque illis Deus et ait crescite et multiplicamini et replete terram et subicite eam et dominamini piscibus maris et volatilibus caeli et universis animantibus quae moventur super terram

(src)="b.GEN.1.29.1"> És monda Isten : Ímé néktek adok minden maghozó fûvet az egész föld színén , és minden fát , a melyen maghozó gyümölcs van ; az legyen néktek eledelül .
(trg)="b.GEN.1.29.1">dixitque Deus ecce dedi vobis omnem herbam adferentem semen super terram et universa ligna quae habent in semet ipsis sementem generis sui ut sint vobis in escam

(src)="b.GEN.1.30.1"> föld minden vadainak pedig , és az ég minden madarainak , és a földön csúszó-mászó mindenféle állatoknak , a melyekben élõ lélek van , a zöld fûveket [ adom ] eledelûl .
(src)="b.GEN.1.30.2"> És úgy lõn .
(trg)="b.GEN.1.30.1">et cunctis animantibus terrae omnique volucri caeli et universis quae moventur in terra et in quibus est anima vivens ut habeant ad vescendum et factum est ita

(src)="b.GEN.1.31.1"> És látá Isten , hogy minden a mit teremtett vala , ímé igen jó .
(src)="b.GEN.1.31.2"> És lõn este és lõn reggel , hatodik nap .
(trg)="b.GEN.1.31.1">viditque Deus cuncta quae fecit et erant valde bona et factum est vespere et mane dies sextus

(src)="b.GEN.2.1.1"> És elvégezteték az ég és a föld , és azoknak minden serege .
(trg)="b.GEN.2.1.1">igitur perfecti sunt caeli et terra et omnis ornatus eorum

(src)="b.GEN.2.2.1"> Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az õ munkáját , a melyet alkotott vala , megszûnék a hetedik napon minden munkájától , a melyet alkotott vala .
(trg)="b.GEN.2.2.1">conplevitque Deus die septimo opus suum quod fecerat et requievit die septimo ab universo opere quod patrarat

(src)="b.GEN.2.3.1"> És megáldá Isten a hetedik napot , és megszentelé azt ; mivelhogy azon szûnt vala meg minden munkájától , melyet teremtve szerzett vala Isten .
(trg)="b.GEN.2.3.1">et benedixit diei septimo et sanctificavit illum quia in ipso cessaverat ab omni opere suo quod creavit Deus ut faceret

(src)="b.GEN.2.4.1"> Ez az égnek és a földnek eredete , a mikor teremtettek .
(src)="b.GEN.2.4.2"> Mikor az Úr Isten a földet és az eget teremté ,
(trg)="b.GEN.2.4.1">istae generationes caeli et terrae quando creatae sunt in die quo fecit Dominus Deus caelum et terram

(src)="b.GEN.2.5.1"> g semmiféle mezei növény sem vala a földön , s még semmiféle mezei fû sem hajtott ki , mert az Úr Isten [ még ] nem bocsátott vala esõt a földre ; és ember sem vala , ki a földet mívelje ;
(trg)="b.GEN.2.5.1">et omne virgultum agri antequam oreretur in terra omnemque herbam regionis priusquam germinaret non enim pluerat Dominus Deus super terram et homo non erat qui operaretur terram

(src)="b.GEN.2.6.1"> Azonban pára szállott vala fel a földrõl , és megnedvesíté a föld egész színét .
(trg)="b.GEN.2.6.1">sed fons ascendebat e terra inrigans universam superficiem terrae

(src)="b.GEN.2.7.1"> És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából , és lehellett vala az õ orrába életnek lehelletét .
(src)="b.GEN.2.7.2"> Így lõn az ember élõ lélekké .
(trg)="b.GEN.2.7.1">formavit igitur Dominus Deus hominem de limo terrae et inspiravit in faciem eius spiraculum vitae et factus est homo in animam viventem

(src)="b.GEN.2.8.1"> És ültete az Úr Isten egy kertet Édenben , napkelet felõl , és abba helyezteté az embert , a kit formált vala .
(trg)="b.GEN.2.8.1">plantaverat autem Dominus Deus paradisum voluptatis a principio in quo posuit hominem quem formaverat

(src)="b.GEN.2.9.1"> És nevele az Úr Isten a földbõl mindenféle fát , tekintetre kedvest és eledelre jót , az élet fáját is , a kertnek közepette , és a jó és gonosz tudásának fáját .
(trg)="b.GEN.2.9.1">produxitque Dominus Deus de humo omne lignum pulchrum visu et ad vescendum suave lignum etiam vitae in medio paradisi lignumque scientiae boni et mali

(src)="b.GEN.2.10.1"> Folyóvíz jõ vala pedig ki Édenbõl a kert megöntözésére ; és onnét elágazik és négy fõágra szakad vala .
(trg)="b.GEN.2.10.1">et fluvius egrediebatur de loco voluptatis ad inrigandum paradisum qui inde dividitur in quattuor capita

(src)="b.GEN.2.11.1"> elsõnek neve Pison , ez az , a mely megkerüli Havilah egész földét , a hol az arany [ terem . ]
(trg)="b.GEN.2.11.1">nomen uni Phison ipse est qui circuit omnem terram Evilat ubi nascitur aurum

(src)="b.GEN.2.12.1"> És annak a földnek aranya igen jó ; ott van a Bdelliom és az Onix-kõ .
(trg)="b.GEN.2.12.1">et aurum terrae illius optimum est ibique invenitur bdellium et lapis onychinus

(src)="b.GEN.2.13.1"> A második folyóvíz neve pedig Gihon ; ez az , a mely megkerüli az egész Khús földét .
(trg)="b.GEN.2.13.1">et nomen fluvio secundo Geon ipse est qui circuit omnem terram Aethiopiae

(src)="b.GEN.2.14.1"> És a harmadik folyóvíz neve Hiddekel ; ez az , a mely Assiria hosszában foly .
(src)="b.GEN.2.14.2"> A negyedik folyóvíz pedig az Eufrátes .
(trg)="b.GEN.2.14.1">nomen vero fluminis tertii Tigris ipse vadit contra Assyrios fluvius autem quartus ipse est Eufrates

(src)="b.GEN.2.15.1"> És vevé az Úr Isten az embert , és helyezteté õt az Éden kertjébe , hogy mívelje és õrizze azt .
(trg)="b.GEN.2.15.1">tulit ergo Dominus Deus hominem et posuit eum in paradiso voluptatis ut operaretur et custodiret illum

(src)="b.GEN.2.16.1"> És parancsola az Úr Isten az embernek , mondván : A kert minden fájáról bátran egyél .
(trg)="b.GEN.2.16.1">praecepitque ei dicens ex omni ligno paradisi comede

(src)="b.GEN.2.17.1"> De a jó és gonosz tudásának fájáról , arról ne egyél ; mert a mely napon ejéndel arról , bizony meghalsz .
(trg)="b.GEN.2.17.1">de ligno autem scientiae boni et mali ne comedas in quocumque enim die comederis ex eo morte morieris

(src)="b.GEN.2.18.1"> És monda az Úr Isten : Nem jó az embernek egyedül lenni ; szerzek néki segítõ társat , hozzá illõt .
(trg)="b.GEN.2.18.1">dixit quoque Dominus Deus non est bonum esse hominem solum faciamus ei adiutorium similem sui

(src)="b.GEN.2.19.1"> És formált vala az Úr Isten a földbõl mindenféle mezei vadat , és mindenféle égi madarat , és elvivé az emberhez , hogy lássa , minek nevezze azokat ; mert a mely nevet adott az ember az élõ állatnak , az annak neve .
(trg)="b.GEN.2.19.1">formatis igitur Dominus Deus de humo cunctis animantibus terrae et universis volatilibus caeli adduxit ea ad Adam ut videret quid vocaret ea omne enim quod vocavit Adam animae viventis ipsum est nomen eius

(src)="b.GEN.2.20.1"> És nevet ada az ember minden baromnak , az ég madarainak , és minden mezei vadnak ; de az embernek hozzá illõ segítõ társat nem talált vala .
(trg)="b.GEN.2.20.1">appellavitque Adam nominibus suis cuncta animantia et universa volatilia caeli et omnes bestias terrae Adam vero non inveniebatur adiutor similis eius

(src)="b.GEN.2.21.1"> Bocsáta tehát az Úr Isten mély álmot az emberre , és ez elaluvék .
(src)="b.GEN.2.21.2"> Akkor kivõn egyet annak oldalbordái közûl , és hússal tölté be annak helyét .
(trg)="b.GEN.2.21.1">inmisit ergo Dominus Deus soporem in Adam cumque obdormisset tulit unam de costis eius et replevit carnem pro ea

(src)="b.GEN.2.22.1"> És alkotá az Úr Isten azt az oldalbordát , a melyet kivett vala az emberbõl , asszonynyá , és vivé az emberhez .
(trg)="b.GEN.2.22.1">et aedificavit Dominus Deus costam quam tulerat de Adam in mulierem et adduxit eam ad Adam

(src)="b.GEN.2.23.1"> És monda az ember : Ez már csontomból való csont , és testembõl való test : ez asszonyembernek neveztessék , mert emberbõl vétetett .
(trg)="b.GEN.2.23.1">dixitque Adam hoc nunc os ex ossibus meis et caro de carne mea haec vocabitur virago quoniam de viro sumpta est

(src)="b.GEN.2.24.1"> Annakokáért elhagyja a férfiú az õ atyját és az õ anyját , és ragaszkodik feleségéhez : és lesznek egy testté .
(trg)="b.GEN.2.24.1">quam ob rem relinquet homo patrem suum et matrem et adherebit uxori suae et erunt duo in carne una

(src)="b.GEN.2.25.1"> Valának pedig mindketten mezítelenek , az ember és az õ felesége , és nem szégyenlik vala .
(trg)="b.GEN.2.25.1">erant autem uterque nudi Adam scilicet et uxor eius et non erubescebant

(src)="b.GEN.3.1.1"> A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál , melyet az Úr Isten teremtett vala , és monda az asszonynak : Csakugyan azt mondta az Isten , hogy a kertnek egy fájáról se egyetek ?
(trg)="b.GEN.3.1.1">sed et serpens erat callidior cunctis animantibus terrae quae fecerat Dominus Deus qui dixit ad mulierem cur praecepit vobis Deus ut non comederetis de omni ligno paradisi

(src)="b.GEN.3.2.1"> És monda az asszony a kígyónak : A kert fáinak gyümölcsébõl ehetünk ;
(trg)="b.GEN.3.2.1">cui respondit mulier de fructu lignorum quae sunt in paradiso vescemur

(src)="b.GEN.3.3.1"> De annak a fának gyümölcsébõl , mely a kertnek közepette van , azt mondá Isten : abból ne egyetek , azt meg se illessétek , hogy meg ne haljatok .
(trg)="b.GEN.3.3.1">de fructu vero ligni quod est in medio paradisi praecepit nobis Deus ne comederemus et ne tangeremus illud ne forte moriamur

(src)="b.GEN.3.4.1"> És monda a kígyó az asszonynak : Bizony nem haltok meg ;
(trg)="b.GEN.3.4.1">dixit autem serpens ad mulierem nequaquam morte moriemini

(src)="b.GEN.3.5.1"> Hanem tudja az Isten , hogy a mely napon ejéndetek abból , megnyilatkoznak a ti szemeitek , és olyanok lésztek mint az Isten : jónak és gonosznak tudói .
(trg)="b.GEN.3.5.1">scit enim Deus quod in quocumque die comederitis ex eo aperientur oculi vestri et eritis sicut dii scientes bonum et malum

(src)="b.GEN.3.6.1"> És látá az asszony , hogy jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek , és kivánatos az a fa a bölcseségért : szakaszta azért annak gyümölcsébõl , és evék , és ada vele levõ férjének is , és az is evék .
(trg)="b.GEN.3.6.1">vidit igitur mulier quod bonum esset lignum ad vescendum et pulchrum oculis aspectuque delectabile et tulit de fructu illius et comedit deditque viro suo qui comedit

(src)="b.GEN.3.7.1"> És megnyilatkozának mindkettõjöknek szemei s észrevevék , hogy mezítelenek ; figefa levelet aggatának azért össze , és körülkötõket csinálának magoknak .
(trg)="b.GEN.3.7.1">et aperti sunt oculi amborum cumque cognovissent esse se nudos consuerunt folia ficus et fecerunt sibi perizomata

(src)="b.GEN.3.8.1"> És meghallák az Úr Isten szavát , a ki hûvös alkonyatkor a kertben jár vala ; és elrejtõzék az ember és az õ felesége az Úr Isten elõl a kert fái között .
(trg)="b.GEN.3.8.1">et cum audissent vocem Domini Dei deambulantis in paradiso ad auram post meridiem abscondit se Adam et uxor eius a facie Domini Dei in medio ligni paradisi

(src)="b.GEN.3.9.1"> Szólítá ugyanis az Úr Isten az embert és monda néki : Hol vagy ?
(trg)="b.GEN.3.9.1">vocavitque Dominus Deus Adam et dixit ei ubi es

(src)="b.GEN.3.10.1"> És monda : Szavadat hallám a kertben , és megfélemlém , mivelhogy mezítelen vagyok , és elrejtezém .
(trg)="b.GEN.3.10.1">qui ait vocem tuam audivi in paradiso et timui eo quod nudus essem et abscondi me

(src)="b.GEN.3.11.1"> És monda Õ : Ki mondá néked , hogy mezítelen vagy ?
(src)="b.GEN.3.11.2"> Avagy talán ettél a fáról , melytõl tiltottalak , hogy arról ne egyél ?
(trg)="b.GEN.3.11.1">cui dixit quis enim indicavit tibi quod nudus esses nisi quod ex ligno de quo tibi praeceperam ne comederes comedisti

(src)="b.GEN.3.12.1"> És monda az ember : Az asszony , a kit mellém adtál vala , õ ada nékem arról a fáról , úgy evém .
(trg)="b.GEN.3.12.1">dixitque Adam mulier quam dedisti sociam mihi dedit mihi de ligno et comedi

(src)="b.GEN.3.13.1"> És monda az Úr Isten az asszonynak : Mit cselekedtél ?
(src)="b.GEN.3.13.2"> Az asszony pedig monda : A kígyó ámított el engem , úgy evém .
(trg)="b.GEN.3.13.1">et dixit Dominus Deus ad mulierem quare hoc fecisti quae respondit serpens decepit me et comedi

(src)="b.GEN.3.14.1"> És monda az Úr Isten a kígyónak : Mivelhogy ezt cselekedted , átkozott légy minden barom és minden mezei vad között ; hasadon járj , és port egyél életed minden napjaiban .
(trg)="b.GEN.3.14.1">et ait Dominus Deus ad serpentem quia fecisti hoc maledictus es inter omnia animantia et bestias terrae super pectus tuum gradieris et terram comedes cunctis diebus vitae tuae

(src)="b.GEN.3.15.1"> És ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között , a te magod között , és az õ magva között : az neked fejedre tapos , te pedig annak sarkát mardosod .
(trg)="b.GEN.3.15.1">inimicitias ponam inter te et mulierem et semen tuum et semen illius ipsa conteret caput tuum et tu insidiaberis calcaneo eius

(src)="b.GEN.3.16.1"> Az asszonynak monda : Felette igen megsokasítom viselõsséged fájdalmait , fájdalommal szûlsz magzatokat ; és epekedel a te férjed után , õ pedig uralkodik te rajtad .
(trg)="b.GEN.3.16.1">mulieri quoque dixit multiplicabo aerumnas tuas et conceptus tuos in dolore paries filios et sub viri potestate eris et ipse dominabitur tui

(src)="b.GEN.3.17.1"> Az embernek pedig monda : Mivelhogy hallgattál a te feleséged szavára , és ettél arról a fáról , a melyrõl azt parancsoltam , hogy ne egyél arról : Átkozott legyen a föld te miattad , fáradságos munkával élj belõle életednek minden napjaiban .
(trg)="b.GEN.3.17.1">ad Adam vero dixit quia audisti vocem uxoris tuae et comedisti de ligno ex quo praeceperam tibi ne comederes maledicta terra in opere tuo in laboribus comedes eam cunctis diebus vitae tuae

(src)="b.GEN.3.18.1"> Töviset és bogácskórót teremjen tenéked ; s egyed a mezõnek fûvét .
(trg)="b.GEN.3.18.1">spinas et tribulos germinabit tibi et comedes herbas terrae

(src)="b.GEN.3.19.1"> Orczád verítékével egyed a te kenyeredet , míglen visszatérsz a földbe , mert abból vétettél : mert por vagy te s ismét porrá leszesz .
(trg)="b.GEN.3.19.1">in sudore vultus tui vesceris pane donec revertaris in terram de qua sumptus es quia pulvis es et in pulverem reverteris

(src)="b.GEN.3.20.1"> Nevezte vala pedig Ádám az õ feleségét Évának , mivelhogy õ lett anyja minden élõnek .
(trg)="b.GEN.3.20.1">et vocavit Adam nomen uxoris suae Hava eo quod mater esset cunctorum viventium

(src)="b.GEN.3.21.1"> És csinála az Úr Isten Ádámnak és az õ feleségének bõr ruhákat , és felöltözteté õket .
(trg)="b.GEN.3.21.1">fecit quoque Dominus Deus Adam et uxori eius tunicas pellicias et induit eos

(src)="b.GEN.3.22.1"> És monda az Úr Isten : Ímé az ember olyanná lett , mint mi közûlünk egy , jót és gonoszt tudván .
(src)="b.GEN.3.22.2"> Most tehát , hogy ki ne nyújtsa kezét , hogy szakaszszon az élet fájáról is , hogy egyék , s örökké éljen :
(trg)="b.GEN.3.22.1">et ait ecce Adam factus est quasi unus ex nobis sciens bonum et malum nunc ergo ne forte mittat manum suam et sumat etiam de ligno vitae et comedat et vivat in aeternum

(src)="b.GEN.3.23.1"> Kiküldé õt az Úr Isten az Éden kertjébõl , hogy mívelje a földet , a melybõl vétetett vala .
(trg)="b.GEN.3.23.1">emisit eum Dominus Deus de paradiso voluptatis ut operaretur terram de qua sumptus est

(src)="b.GEN.3.24.1"> És kiûzé az embert , és oda helyezteté az Éden kertjének keleti oldala felõl a Kerúbokat és a villogó pallos lángját , hogy õrizzék az élet fájának útját .
(trg)="b.GEN.3.24.1">eiecitque Adam et conlocavit ante paradisum voluptatis cherubin et flammeum gladium atque versatilem ad custodiendam viam ligni vitae

(src)="b.GEN.4.1.1"> Azután ismeré Ádám az õ feleségét Évát , a ki fogad vala méhében és szûli vala Kaint , és monda : Nyertem férfiat az Úrtól .
(trg)="b.GEN.4.1.1">Adam vero cognovit Havam uxorem suam quae concepit et peperit Cain dicens possedi hominem per Dominum

(src)="b.GEN.4.2.1"> És ismét szûlé annak atyjafiát , Ábelt .
(src)="b.GEN.4.2.2"> És Ábel juhok pásztora lõn , Kain pedig földmívelõ .
(trg)="b.GEN.4.2.1">rursusque peperit fratrem eius Abel fuit autem Abel pastor ovium et Cain agricola

(src)="b.GEN.4.3.1"> Lõn pedig idõ multával , hogy Kain ajándékot vive az Úrnak a föld gyümölcsébõl .
(trg)="b.GEN.4.3.1">factum est autem post multos dies ut offerret Cain de fructibus terrae munera Domino

(src)="b.GEN.4.4.1"> És Ábel is vive az õ juhainak elsõ fajzásából és azoknak kövérségébõl .
(src)="b.GEN.4.4.2"> És tekinte az Úr Ábelre és az õ ajándékára .
(trg)="b.GEN.4.4.1">Abel quoque obtulit de primogenitis gregis sui et de adipibus eorum et respexit Dominus ad Abel et ad munera eius

(src)="b.GEN.4.5.1"> Kainra pedig és az õ ajándékára nem tekinte , miért is Kain haragra gerjede és fejét lecsüggeszté .
(trg)="b.GEN.4.5.1">ad Cain vero et ad munera illius non respexit iratusque est Cain vehementer et concidit vultus eius

(src)="b.GEN.4.6.1"> És monda az Úr Kainnak : Miért gerjedtél haragra ? és miért csüggesztéd le fejedet ?
(trg)="b.GEN.4.6.1">dixitque Dominus ad eum quare maestus es et cur concidit facies tua

(src)="b.GEN.4.7.1"> Hiszen , ha jól cselekszel , emelt fõvel járhatsz ; ha pedig nem jól cselekszel , a bûn az ajtó elõtt leselkedik , és reád van vágyódása ; de te uralkodjál rajta .
(trg)="b.GEN.4.7.1">nonne si bene egeris recipies sin autem male statim in foribus peccatum aderit sed sub te erit appetitus eius et tu dominaberis illius

(src)="b.GEN.4.8.1"> És szól s beszél vala Kain Ábellel , az õ atyjafiával .
(src)="b.GEN.4.8.2"> És lõn , mikor a mezõn valának , támada Kain Ábelre az õ atyjafiára , és megölé õt .
(trg)="b.GEN.4.8.1">dixitque Cain ad Abel fratrem suum egrediamur foras cumque essent in agro consurrexit Cain adversus Abel fratrem suum et interfecit eum

(src)="b.GEN.4.9.1"> És monda az Úr Kainnak : Hol van Ábel a te atyádfia ?
(src)="b.GEN.4.9.2"> Õ pedig monda : Nem tudom , avagy õrizõje vagyok-é én az én atyámfiának ?
(trg)="b.GEN.4.9.1">et ait Dominus ad Cain ubi est Abel frater tuus qui respondit nescio num custos fratris mei sum

(src)="b.GEN.4.10.1"> nda pedig [ az Úr ] : Mit cselekedtél ?
(src)="b.GEN.4.10.2"> A te atyádfiának vére kiált én hozzám a földrõl .
(trg)="b.GEN.4.10.1">dixitque ad eum quid fecisti vox sanguinis fratris tui clamat ad me de terra

(src)="b.GEN.4.11.1"> Mostan azért átkozott légy e földön , mely megnyitotta az õ száját , hogy befogadja a te atyádfiának vérét , a te kezedbõl .
(trg)="b.GEN.4.11.1">nunc igitur maledictus eris super terram quae aperuit os suum et suscepit sanguinem fratris tui de manu tua

(src)="b.GEN.4.12.1"> Mikor a földet míveled , ne adja az többé néked az õ termõ erejét , bujdosó és vándorló légy a földön .
(trg)="b.GEN.4.12.1">cum operatus fueris eam non dabit tibi fructus suos vagus et profugus eris super terram

(src)="b.GEN.4.13.1"> Akkor monda Kain az Úrnak : Nagyobb az én büntetésem , hogysem elhordozhatnám .
(trg)="b.GEN.4.13.1">dixitque Cain ad Dominum maior est iniquitas mea quam ut veniam merear

(src)="b.GEN.4.14.1"> Ímé elûzöl engem ma e földnek színérõl , és a te színed elõl el kell rejtõznöm ; bujdosó és vándorló leszek a földön , és akkor akárki talál reám , megöl engemet .
(trg)="b.GEN.4.14.1">ecce eicis me hodie a facie terrae et a facie tua abscondar et ero vagus et profugus in terra omnis igitur qui invenerit me occidet me

(src)="b.GEN.4.15.1"> És monda néki az Úr : Sõt inkább , aki megöléndi Kaint , hétszerte megbüntettetik .
(src)="b.GEN.4.15.2"> És megbélyegzé az Úr Kaint , hogy senki meg ne ölje , a ki rátalál .
(trg)="b.GEN.4.15.1">dixitque ei Dominus nequaquam ita fiet sed omnis qui occiderit Cain septuplum punietur posuitque Dominus Cain signum ut non eum interficeret omnis qui invenisset eum

(src)="b.GEN.4.16.1"> És elméne Kain az Úr színe elõl , és letelepedék Nód földén , Édentõl keletre .
(trg)="b.GEN.4.16.1">egressusque Cain a facie Domini habitavit in terra profugus ad orientalem plagam Eden

(src)="b.GEN.4.17.1"> És ismeré Kain az õ feleségét , az pedig fogada méhében , és szûlé Hánókhot .
(src)="b.GEN.4.17.2"> És építe várost , és nevezé azt az õ fiának nevérõl Hánókhnak .
(trg)="b.GEN.4.17.1">cognovit autem Cain uxorem suam quae concepit et peperit Enoch et aedificavit civitatem vocavitque nomen eius ex nomine filii sui Enoch

(src)="b.GEN.4.18.1"> És lett Hánókhnak fia , Irád : És Irád nemzé Mekhujáelt : Mekhujáel pedig nemzé Methusáelt , és Methusáel nemzé Lámekhet .
(trg)="b.GEN.4.18.1">porro Enoch genuit Irad et Irad genuit Maviahel et Maviahel genuit Matusahel et Matusahel genuit Lamech

(src)="b.GEN.4.19.1"> Lámekh pedig vett magának két feleséget : az egyiknek neve Háda , a másiknak neve Czilla .
(trg)="b.GEN.4.19.1">qui accepit uxores duas nomen uni Ada et nomen alteri Sella

(src)="b.GEN.4.20.1"> És szûlé Háda Jábált .
(src)="b.GEN.4.20.2"> Ez volt atyjok a sátorban-lakóknak , és a barompásztoroknak .
(trg)="b.GEN.4.20.1">genuitque Ada Iabel qui fuit pater habitantium in tentoriis atque pastorum