# hu/ted2020-66.xml.gz
# inh/ted2020-66.xml.gz
(src)="1.1"> Jó reggelt !
(src)="1.2"> Hogy vannak ?
(src)="1.3"> Eddig egész jól , nem ?
(trg)="1.1"> 1уйре дика хийла шун .
(trg)="1.2"> Х1ама дий вайгахь ?
(trg)="1.3"> Могаш ма доахкий ?
(src)="2"> Engem megcsapott ez az egész .
(trg)="3"> Сол хьалха къаьмаьл даьча дакъалоацархоша ч1оаг1а догг1оздаьккхача витав со-м .
(src)="3"> Igazából megyek is .
(trg)="4"> Со укхазара д1авача бакъахьа ва мотт сона ( Белам ) .
(src)="4"> ( Nevetés ) Eddig három téma volt , ha jól emlékszem , ami átszőtte a konferenciát , és ami kapcsolódik ahhoz amiről beszélni akarok .
(trg)="5"> Аз укхаза теркам а баь , цхьа кхо х1ама да са х1анз дувца безам болаш волча х1амашта гаргадолаш .
(src)="5.1"> Az egyik az emberi kreativitás elképesztő bizonyítéka minden előadásban , amit láttunk és minden itt lévő emberben .
(src)="5.2"> Csak a változatossága
(trg)="6.1"> Хьалхардар да , х1аране шоай кхайкаралца геттара тамашийна йола адамий креативность яха карматал гучаяккхар .
(trg)="6.2"> Ше йолчча беса -
(src)="6.1"> és a sokfélesége .
(src)="6.2"> A második az , hogy olyan helyzetbe hozott bennünket , amiben ötletünk sincs , hogy mi fog történni a jövőben .
(trg)="7.1"> - к1оргеи чулоацамеи .
(trg)="7.2"> Шоллаг1дар , укхаза вай дийцачох лаьца да , вай кхоане белгалза хилар .
(src)="7"> Fogalmunk sincs hogy lesz ez majd .
(trg)="8"> Цо ше мишта гучайоаккхаргья вайна ца хар .
(src)="8"> Nekem fontos az oktatás -
(trg)="9"> Со-се образованеца чам болаш ва –
(src)="9"> igazából , úgy látom , hogy mindenkinek fontos az oktatás .
(trg)="10"> ма дарра дийцача , сох хьа мел кхетар цу образованеца цхьацца бувзам болаш хул-кх .
(src)="10.1"> Nem gondolják ?
(src)="10.2"> Érdekesnek találom ,
(trg)="11.1"> Шоана нийслой цу тайпара нах ?
(trg)="11.2"> Сона ч1оаг1а сакъердам хул цунах –
(src)="11"> hogy ha egy vacsorán vagyok , és azt mondom ,
(trg)="12"> – со нах в1ашаг1кхийттача нийсвелча ,
(src)="12"> az oktatásban dolgozom - őszintén , nem sűrűn vagyunk vacsorákon , ha az oktatásban dolgozunk .
(trg)="13.1"> ц1аьхха са багара дош ийккхача са образованеца бувзам ба аьнна .
(trg)="13.2"> Цхьаькха-м ала доаг1а укхаза , дика хьегача образоване болхлой атта нийса-м лац .
(src)="13"> ( Nevetés ) Nem hívnak meg .
(trg)="14"> ( Белам ) Нийслац хьа ца бехандаь .
(src)="14.1"> És nem hívnak vissza , érdekesmód .
(src)="14.2"> Furcsa ez nekem .
(trg)="15.1"> Цкъа вийхача , шозлаг1а кхы вехац .
(trg)="15.2"> Тамашийна деций ?
(src)="15"> De ha mégis , és azt mondom valakinek , tudják , megkérdezik : " Mivel foglalkozik ? "
(trg)="16"> Вийхача а , цхьа мишта хоатт ца ховш « Мича болх беш ва хьо ? » аьнна хаьттача ,
(src)="16"> és azt mondom , hogy az oktatásban dolgozom , látom , ahogy a vér kifut az arcukból , és azt gondolják :
(trg)="17"> 1а царга хьай арг1аг1а хье образоване болх беш ва аьнна жоп юхаделча , меллашха цар б1аргаш ц1ийх дузаш зелу-кх .
(src)="17.1"> " Istenem , miért pont én ?
(src)="17.2"> Az egyetlen szabad estémen . "
(trg)="19.1"> « Ва са Даьла-кх , сенна хаьттар аз укхунга из .
(trg)="19.2"> Сай таккхалча ваьг1авалара со , укхун зурмага ладувг1аш б1арчча ди д1аг1оргда ма дий х1анз ! »
(src)="18.1"> ( Nevetés ) De ha megkérdezem őket a saját oktatásukról , a falhoz szögeznek .
(src)="18.2"> Mert ez az egyik olyan dolog ami mélyen megérinti az embereket , igazam van ?
(trg)="20.1"> Бакъдар аьлча , нагахь санна 1а царга хоаттий цар образовани – – хьай Даьлага ба-кх хьа болх – – хаттанза валар со , укхун вас ца еш 1ийнавалара со аьнна хеталургда хьона .
(trg)="20.2"> Х1ана аьлча из сага дешар ц1ийца хоттаденна хул из , хилаций ?
(src)="19"> Mint a vallás , a pénz , meg a többi .
(trg)="21.1"> " Тоам " боаца хаттараш .
(trg)="21.2"> Сага ди , е алапи , е кхыдола лоарх1аме дола х1ама санна .
(src)="20"> Nekem fontos az oktatás , és azt gondolom , mindannyiunknak .
(trg)="22"> Из образовани ч1оаг1а гарга я сона , шоана а из ишта йолаш санна хет сона .
(src)="21"> Igen nagy közös érdekünk ez. részben mert az oktatásnak kellene egy olyan jövőbe juttatni bennünket , amit fel sem foghatunk .
(trg)="23"> Х1анаб са из чам цу дешарца , цу хьехарца , даьра ба , из вай кхоаненца хоттаденна хилар бахьан долаш .
(src)="22"> Ha belegondolnak , az idei elsősök 2065-ben mennek majd nyugdíjba .
(trg)="24"> Х1анз вай д1а уйла йича , укх шера цхьоалаг1ча классе долхаш дола бераш 2065 шера пенсе г1оргда-кх .
(src)="23"> Senkinek sincs fogalma - mindazon szakértelem ellenére amit felvonult az elmúlt négy napban - hogyan néz majd ki a világ öt év múlva .
(trg)="25.1"> Вайна-м укх хьат1адоаг1аргдолча пхе шера а т1ехьа укх гергача дуненах фу хургда мича хов .
(trg)="25.2"> Малаг1ча суртех хургда хац .
(trg)="25.3"> Из деррига ишта белгалза дале а ,
(src)="24"> És mégis , erre kéne tanítunk gyerekeket .
(trg)="26"> воаш цу берашта доаг1ача беса хьехаш санна хеталу вайна .
(src)="25"> Olyan megjósolhatatlan szerintem hogy ez elképesztő .
(trg)="27"> Кхоане белгалза хилар тешаме да шоана .
(src)="26"> És a harmadik része ennek az , hogy mindazonáltal mind egyetértünk a gyerekek tényleg elképesztő képességén - az innovációra való képességén .
(trg)="28"> Кхоалаг1дар да , вай массане барт цхьа болча санна хеталу сонна цу хьаькъехьа , вай берий кхолламгахьа геттара тамашийна карматал хилар – къаьстта кердалонца цар безам хилар .
(src)="27.1"> Úgy értem Sirena tegnap este egy csoda volt , nem igaz ?
(src)="27.2"> Csak nézni , hogy mire képes .
(trg)="29.1"> Масала , укхаза селхан ший ашарашца карматал гойташ хинна Сирена .
(trg)="29.2"> Мел хоза х1ама дар из .
(src)="28"> Ő kivételes , de nem gondolom , hogy kivételezett a gyerekek összeségében .
(trg)="30.1"> Из берашта юкъе белгала яле а , аз из хьакъоастаяц кхыдолча берех .
(trg)="30.2"> Х1ана аьлча , деррига бераш да цхьацца карматал йолаш .
(src)="29.1"> Itt egy elképesztően elszánt személlyel van dolgunk , aki megtalálta a tehetségét .
(src)="29.2"> A véleményem az ,
(trg)="31.1"> Вайна гуш дар фуд – беро ший нач1ал белгалдаккхар , из гучадаккха г1ерташ цо къахьийгалга .
(trg)="31.2"> Гуча беса , из цун караг1даьннад .
(src)="30.1"> hogy minden gyereknek félelmetes tehetsége van .
(src)="30.2"> És mi eltékozoljuk , elég kegyetlenül .
(src)="30.3"> Így az oktatásról akarok beszélni és
(trg)="32.1"> Аз белгалдер фуд аьлча , вай мел долча берий боарамза нач1ал хилар .
(trg)="32.2"> Халахетар фуд , вай из ни1мат зехьа доадар , цхьаккха хьурмат ца деш .
(trg)="32.3"> Д1ахо сона ала ловш дар ши х1ама да –
(src)="31"> a kreativitásról akarok beszélni .
(trg)="33"> образовании креативности .
(src)="32"> Állítom , hogy a kreativitás ugyanolyan fontos az oktatásban , mint az írástudás , és azzal megegyező szinten kellene bánjunk is vele .
(trg)="34.1"> Аз белгалдоаккх , таханарча дийнахьа креативность дийша хилар лоарх1аш санна ларх1а езалга .
(trg)="34.2"> Т1аккха цунна боаг1аш бола лоарх1ами терками д1абала беза .
(src)="33.1"> ( Taps ) .
(src)="33.2"> Köszönöm .
(trg)="35.1"> ( оваци ) .
(trg)="35.2"> Баркал шоана .
(src)="34.1"> Igazából ennyi volt .
(src)="34.2"> Köszönöm szépen .
(trg)="36.1"> Сона хетар ер да-кх .
(trg)="36.2"> Баркал . ( белам ) Дика да , са 15 минот чакхьяьлар .
(src)="35.1"> ( Nevetés ) Van még 15 percem .
(src)="35.2"> Nos , születtem ... - nem .
(trg)="37"> Х1анз аз шоана дувцаргда се ваь ди … Дувца дезаций ?
(src)="36.1"> ( Nevetés ) Nagyszerű történetet hallottam - imádom mesélni - egy kislányról , aki rajzórán volt .
(src)="36.2"> Hat évesen
(trg)="38"> ( Белам ) Дукха ха йоаццаш цхьа хьехаме дувцар хезад сона – каст-каста дувц аз из – сурташ дехкача уроках хиннад из .
(src)="37"> ült a hátsó sorban , rajzolt , és a tanár észrevette , hogy ez a kislány alig figyelt órán , de ezen a rajzórán annál inkább .
(trg)="39"> Цхьа ялх шу даьнна йи1иг яьг1ай сурташ дехкаш т1ехьашкарча парта т1а , хьехархочо дувцачун дукха теркам ца беш .
(src)="38"> Felkeltette ez a tanár érdeklődését , odament hozzá
(trg)="40"> Цо леладечох шекьяьннача хьехархочо меллашха д1ат1аяха
(src)="39.1"> és megkérdezte : " Mit rajzolsz ? "
(src)="39.2"> A kislány így felelt : " Lerajzolom Istent . "
(trg)="41.1"> хаьттад йи1игага : « Ай , ва сен сурт дулаш йоалл хьо ? » .
(trg)="41.2"> « Даьла сурт дулаш йоалл-кх » , аьнна юхаденнад йи1иго жоп .
(src)="40"> Mire a tanár : " Dehát senki sem tudja hogy néz ki Isten . "
(trg)="42"> « Ай , сага б1арга мича вайнав Даьла ! » - ийккхад хьехархочунга .
(src)="41"> A kislány : " Egy perc múlva megtudják . "
(trg)="43"> Йи1иго цигга аьннад : « Даьра , укх цхьан минота б1арга-м гургва шоана ! »
(src)="42.1"> ( Nevetés ) A fiam négy éves volt Angliában - igazából mindenhol négy éves volt , hogy őszinte legyek .
(src)="42.2"> ( Nevetés ) Ha komolyan vesszük , bárhová is ment , abban az évben négy éves volt .
(trg)="44.1"> ( Белам ) .
(trg)="44.2"> Са к1аьнка Ингалсий мехка диъ шу даьннача хана – вешта из-м массанахьа диъ шу даьнна вар ( белам ) .
(trg)="44.3"> Цу шера тхо миччахьа мара ца дахарах , диъ шу даьнна вар из – из ала г1ертар со .
(src)="43.1"> Szerepelt a betlehemes játékban .
(src)="43.2"> Emlékeznek a történetre ?
(trg)="45.1"> « Рождество » яха пьеса чу дакъа лоацаш хилар из .
(trg)="45.2"> Дагадоаг1а хургда шоана из ?
(src)="44.1"> Nagyon menő .
(src)="44.2"> Tényleg ütős sztori volt .
(trg)="46.1"> Х1анз-м ч1оаг1а д1аьха дувцар хиннад цох .
(trg)="46.2"> Мел Гибсона геттара 1од1аьхдаьд из ,
(src)="46.1"> Lehet , hogy látták is : " Betlehem II . "
(src)="46.2"> James József szerepét kapta ,
(trg)="47"> кино а даьккха « Рождество-2 » яхаш .
(src)="47"> ami minket nagyon felvillanyozott .
(trg)="48.1"> Хьажа хургда шо .
(trg)="48.2"> Тха Джеймса пьеса чу Юсуф пайхмара дакъа кхаьчадар .
(src)="48"> Az egyik főszerepnek gondoltuk .
(trg)="49"> Из эггара лоарх1аме дакъа да аьнна хеташ тхоаш доландаь ,
(src)="49"> A nézőtér tele volt ügynökkökel , a pólójukon felirat : " József MAGA James Robinson ! "
(trg)="50"> футболкаш т1а сурт дилийтадар оаха , « Джеймс Робинсон – Юсуф » аьнна ( белам ) .
(src)="50"> ( Nevetés ) Meg se kellett szólalnia , de tudják van az a rész amikor a három királyok bejönnek .
(trg)="51"> Цу пьеса чу в1алла йистхила везаш вацар из , бакъда , шоана-м дагайоаг1а хургья из меттиг , кхо ц1ув хьачувоалача хана .
(src)="51"> Hozzák az ajándékokat , és hoznak aranyat , tömjént és mirrhát .
(trg)="52"> Чуболабелар уж совг1аташ дахьаш : дошои , ладани , мирраи .
(src)="52"> Tényleg így történt .
(trg)="53"> Бокъонца хинна х1ама да шоана из .
(src)="53.1"> Ott ültünk és gondolom egyszercsak elvesztették a fonalat , mert utána beszéltünk a fiúval , kérdeztük : " Minden rendben volt ? "
(src)="53.2"> Azt mondta , " Persze , miért , valami baj volt ? "
(src)="53.3"> Csak megcsúsztak , ennyi volt .
(trg)="54.1"> Цига 1охайна ваг1ача хана сона эггара хьалха хьачуена хинна уйла ер : арг1а хувцаенна хургья-кх цар .
(trg)="54.2"> Бакъда т1ехьаг1а аз цхьан к1аьнкага « Раьза дий шо ? » аьнна хаьттача , « Да даьр-кх » аьнна , юха жоп делар цо , к1езиг-дукха цецваьнна аз из шийга хаттарах .
(src)="54"> Mindegy is , bejön a három fiú ,
(trg)="55"> Лоацца аьлча , тувлабенна хиннабар уж .
(src)="55"> négyévesek konyharuhával a fejükön ,
(trg)="56"> Мичча беса дале а , цу пьеса чу кхоккхе диъ шу даьнна к1аьнк хьачуваьлар
(src)="56"> lerakják ezeket a dobozokat , és az első így szól : " Aranyat hozok néked . "
(trg)="57.1"> кертах гаташ а хьоарчадаь .
(trg)="57.2"> Т1аккха шоай к1опилгаш 1оовттаяь , хьалхарча к1аьнко аьлар : « Аз дошув денад хьона » .
(src)="57"> A második : " Mirrhát hozok néked . "
(trg)="58.1"> Д1ахо .
(trg)="58.2"> Шоллаг1ча к1аьнко аьлар : « Аз ер миск денад хьона » .
(src)="58"> Mire a harmadik : " Töményet hoztam néked . "
(trg)="59.1"> Т1еххьарчо т1атехар : « Ай , тоъаргдеций хьона ? »
(trg)="59.2"> ( Белам )
(src)="59"> ( Nevetés ) Ezekben a dolgokban az a közös , hogy a gyerekek adnak egy esélyt .
(trg)="60"> Деррига бераш цхьатарра да-кх , шоашта хетар д1аоалаш .
(src)="60"> Ha nem , akkor próbálkoznak .
(trg)="61"> Цу кегийчар шоаш бицбелча дукха г1айг1а яц .
(src)="61.1"> Igazam van ?
(src)="61.2"> Nem félnek a tévedéstől .
(src)="61.3"> Persze nem azt mondom , hogy tévedni annyi , mint kreatívnak lenni .
(trg)="62.1"> Иштта деций из ?
(trg)="62.2"> Шоаш г1алат дар кхераш бац-кх уж .
(trg)="62.3"> Со-м ала валлац г1алат дари креативни хилари ца1 да .
(src)="62.1"> Amit biztosan tudunk , ha nem vagyunk készen tévedni , sosem jövünk elő valami eredetivel .
(src)="62.2"> Ha nem vagyunk készen tévedni .
(trg)="63.1"> Вайна хаьдда ховш дар фуд – хьо г1алат де кийча ца хуле , башха уйла йоаг1аргьяц хьа керта чу .
(trg)="63.2"> Г1алат дар кхера везац .
(src)="63"> És mire felnőtté válnak , a legtöbb gyerek elveszíti ezt a képességet .
(trg)="64"> Кхийна даьлча , бераша доаду из лоарх1аме куц .
(src)="64"> Már félnek tévedni .
(trg)="65"> Кхераш хул уж г1алат де .
(src)="65"> És mi így vezetünk cégeket , egyébként .
(trg)="66"> Иштта компанешта кулгалду вай , харцдалар кхераш .
(src)="66"> Stigmatizáljuk a hibákat .
(trg)="67"> Кхард-кх вай цу г1алатех.Цул совг1а ,
(src)="67"> És így működtetjük országos oktatási rendszereineket , ahol a hibák a legrosszabb dolgok , amiket elkövethetünk .
(trg)="68"> вай халкъан образовательни системе г1алатал ч1оаг1аг1а ца могадаь х1ама дац .
(src)="68"> Az eredmény pedig az , hogy ki-oktatjuk az embereket a kreatív képességeikből .
(trg)="69"> Т1аккха фу хул цунах , – даьра хул адамий кертера креативность яха карматал вай образовательни системе дакъа лоацаш цахилар .
(src)="69"> Picasso egyszer azt mondta : minden gyerek művésznek születik .
(trg)="70"> Цкъа Пикассос аьннад , массадола бер суртанчаш долаш кхолл .
(src)="70"> A probléma művésznek maradni , miközben felnövünk .
(trg)="71"> Бален дерзашдар фуд - уж ишта д1ахо хьал ца кхебер .
(src)="71.1"> Szenvedélyesen hiszem : nem felnövünk a kreativitáshoz , kinövünk belőle .
(src)="71.2"> Vagy inkább , ki-oktatnak belőle .
(trg)="72"> Цу креативностах пайда эца йиш йолашшехьа , вай из в1алла теркал ца еш ют берашта хьехача хана .
(src)="72"> Hát miért van ez így ?
(trg)="73"> Ай , х1анад из ишта ?
(src)="73"> Stratford-on-Avon-ben éltem öt évvel ezelőttig .
(trg)="74"> Т1еххьарча пхе шерагара д1а мел ийккхача хана Стратфорде ваьхав со .
(src)="74.1"> Aztán Stratfordból Los Angelesbe költöztem .
(src)="74.2"> Képzelhetik , milyen problémamentes átmenet volt .
(trg)="75.1"> Стратфорд-он-Эйвон яхача шахьарара даьнна Лос-Анджелесе даха д1адахар тхо .
(trg)="75.2"> Оашош кхетаду ма хургдий оаш из мел лоадам боаца кхeлхар да – цхьан г1айрет1ара ваьнна кхыча г1айрет1а кхачара .
(src)="75"> ( Nevetés ) Igazából , egy Snitterfield nevű helyen éltünk , Stratford-on kívül , ahol Shakespeare apja született .
(trg)="76.1"> ( Белам ) Тхо даьха г1ала Сниттерфилд яхаш яр , Стратфорда гаьна доаццаш – Шейкспира да ваь моттиг я из .
(trg)="76.2"> Х1анз аз цхьа х1ама хаьттача цецдаргдар-кх шо .
(src)="77.1"> Nekem igen .
(src)="77.2"> Nem gondoltak még arra ugye , hogy Shakespeare-nek volt apja ?
(trg)="77.1"> Со-м ваьннавар .
(trg)="77.2"> Ц1аккха уйла ена хиннайий шоана – Шекспира да хиннавий-хьог1 , аьнна ?
(src)="78.1"> Vagy igen ?
(src)="78.2"> Mert nem gondolunk arra
(trg)="78.1"> Енаеций ?
(trg)="78.2"> Х1ана енаяц хой шоана ?
(src)="79"> hogy Shakespeare egyszer gyerek volt , ugye ?
(trg)="79"> Х1ана аьлча из Шекспир в1алла бер хиннадий-хьог1 , аьнна вай уйла ца ярах .
(src)="80.1"> Shakespeare hétévesen ?
(src)="80.2"> Sose gondoltam erre .
(trg)="80"> Е из ворх1 шу даьнна хиннавий-хьог1 аьнна .
(src)="82.1"> hét éves volt .
(src)="82.2"> Valaki angol óráján
(trg)="81"> Сона-м енаяц из цу тайпара уйла .
(src)="83"> ült , nem igaz ?
(trg)="82"> Ишколе иха хургва-кх из , е берашца цхьана классе ваьг1а хургва , хургвеций ?
(src)="84.1"> Milyen idegesítő lehetett ?
(src)="84.2"> ( Nevetés ) " Próbáld újra . "
(trg)="83.1"> Ма садиа хургда цо хьехархой ( белам ) .
(trg)="83.2"> « Кхы ч1оаг1а къахьега деза 1а » яхаш , да а хинна хургва .
(src)="86"> Shakespeare-nek : " Ágyba , most ! "
(trg)="84"> Е дас 1овижа ахийта хургва , т1ехьа т1атохаш , « Волле , 1овижа !
(src)="87"> William Shakespeare-nek : " és tedd le azt a ceruzát ,
(trg)="85"> Из къоалам а 1обила , из зурма а юхаоза ,
(src)="88"> és ne beszélj így , mindenkit összezavarsz ! "
(trg)="86"> наьха са ца дуаш »
(src)="89"> ( Nevetés )
(trg)="87"> ( Белам ) .
(src)="90.1"> Mindegy is , Stratford-ból Los Angeles-be költöztünk , és csak egy pár szót mondanék az átmenetről , tényleg .
(src)="90.2"> A fiam nem akart jönni .
(trg)="88.1"> Мичча тайпара дале а , Стратфордера даьнна Лос-Анжелесе кхаьчар тхо .
(trg)="88.2"> Т1аккха цу хьаькъехьа цхьа х1ама да са дувца безам болаш .
(trg)="88.3"> Са во1 дукха раьза вацар цу г1улакха .
(src)="91.1"> Két gyerekem van .
(src)="91.2"> A fiam 21 , a lányom 16 .
(trg)="89.1"> Ши бер да са .
(trg)="89.2"> Ви1ий х1анз 21 шу даьннад .
(src)="92"> A fiam nem akart Los Angelesbe jönni .
(trg)="90.1"> Йи1ига 16 даьннад .
(trg)="90.2"> Д1адолхаш дика хете а , х1ета а цхьан х1аман раьза вацар-кх из ,
(src)="93"> Imádta , de volt egy barátnője Angliában .
(trg)="91"> х1ана аьлча неш яр цун цигача .
(src)="94.1"> Élete szerelme , Sarah .
(src)="94.2"> Egy hónapja ismerte .
(trg)="92"> Из Сара ч1оаг1а езаш вар-кх из .
(src)="95"> Tudják , a negyedik évforduló ,
(trg)="93"> Шоайла байза цхьа бутт мара ба а бацар .
(src)="96.1"> hosszú idő ez , 16 évesen .
(src)="96.2"> Szóval , nagyon dühös volt a repülőn ,
(trg)="94.1"> 16 шу даьна бар уж .
(trg)="94.2"> Шоашта ма хой шоана , " Ялхайта шу , ялхайта шу ... " безама мел т1ера да .
(trg)="94.3"> Фекема т1а даг1ача хана аьлар к1аьнко :
(src)="97"> azt mondta : " Sose találok még egy ilyen lányt , mint Sarah . "
(trg)="95"> « Из Сара санна йо1 кхы корайоаг1аргьяц сона » .
(src)="98"> Mi nagyon elégedettek voltunk ezzel , őszintén , mert Sarah volt az egyik fő ok , hogy elhagyjuk az országot .
(trg)="96"> Тхо-м , бакъдар аьлча , ч1оаг1а раьза дар цу деша , х1ана аьлча из-м даьра дар тхо цигара д1адахара кертера бахьан .
(src)="99.1"> ( Nevetés ) De valami megfog , amikor Amerikába költözünk és ha a világ körül utazunk : a Földön minden oktatási rendszerben ugyanaz a tárgyak hierarchiája .
(src)="99.2"> Mindegyikben .
(trg)="97.1"> ( Белам ) Со цецвоаккхаш дар фуд – хьо миччахьа мара ца вахарах , Америке воде а , кхыча мехка воде а , массанахьа образовательни системашка предметий низам ца1 ба-кх .
(trg)="97.2"> Хургбарий-хьог1 кхыча тайпара аьнна , миччахьа мара хьо ца вахарах ,
(src)="100.1"> Mindegy , hogy hová megyünk .
(src)="100.2"> Azt gondolnánk , hogy máshogy van , de nem ám .
(trg)="98"> цхьан арг1ан ба-кх .
(src)="101"> A tetején a matematika és a nyelvek ,
(trg)="99"> Д1а лакхе математикеи метташи латт ,
(src)="102"> aztán a bölcsészet , és alul a művészet .
(trg)="100"> т1аккха гуманитарни 1илмаш да , юххера д1а к1ал , буххе исбахьален предметаш я .
(src)="103"> Mindenhol a Földön .
(trg)="101"> Массанахь цхьа оттам ба-кх !
(src)="104"> És szinte minden rendszerben van
(trg)="102"> Цул совг1а ,