# bi/ted2020-248.xml.gz
# hu/ted2020-248.xml.gz
(src)="1"> Hao nao ol nius we i kamaot long ol niuspepa mo narafala wei emi stiarem ol lukluk we yumi gat long saed long wol tedei ?
(trg)="1"> Hogy alakítják a hírek a világról alkotott képünket ?
(src)="2.1"> Hem nao wol we yumi luk luk long hem .
(src)="2.2"> Ol difren graon blong wol i luk olsem ia .
(trg)="2"> Itt látható a világ ahogy a valóságban kinéz , legalábbis a szárazföld mérete alapján .
(src)="3"> Mo ol nius emi jenjem tin-ting blong ol man Amerika olsem ia nao
(trg)="3"> És ilyennek látják a világot az amerikaiak a hírekből .
(src)="4.1"> Map ia .
(src)="4.2"> Map ia i soem nam blong ol seken we olgeta nwetwok blong nius blong Amerika mo ol rigin nius oganaesesen i bin yusum blong talemaot stori long saed blong ol nius long everi kantri raon long wol , long Februari 2007-wan yia i pas nomo .
(trg)="4"> Ez a térkép -- ( Taps ) -- ez a térkép azt az időt mutatja másodpercben amennyit az amerikai földi szórású és kábeles adóinak híműsoraiban szenteltek az egyes országokból érkező híreknek 2007 februárjában , azaz egy éve .
(src)="5"> Nao long manis ia nao Not Korea i bin agri blong pispisim ol niuklia wok blong olgeta .
(trg)="5"> Egyébként ebben a hónapban egyezett bele Észak-Korea az atomreaktorának leszerelésébe .
(src)="6"> Long Indonesia i gat wan bigfala wota i bin ron
(trg)="6"> Óriási árvizek voltak Indonéziában .
(src)="7"> mo long Paris , IPCC i bin rilisim wan stadi we i talemaot wok blong ol man long saed long global woming .
(trg)="7"> Valamint Párizsban az IPCC kiadta a tanulmányát ami alátámasztja az emberiség szerepét a globális felmelegedésben .
(src)="8"> U.S. nomo hemi bin risponsibol from 79 % long ful kavarej blong ol nius ia
(trg)="8"> Ezalatt , az USA szerepelt a hírek 79 százalékában .
(src)="9"> mo taem we yumi tekemaot U.S. mo luk luk long narafala 21 % yumi luk plante long Iraq – hemia bigfala grin samting ia long wei – i nogat tumas narafala samting
(trg)="9"> És ha leszámítjuk az amerikai híreket és megnézzük a maradék 21 százalékot , rengeteg iraki hírt látunk -- az a nagy zöld valami ott -- és hát nem sok egyebet .
(src)="10"> Tugeta kavarej blong Rasia , Jaena mo India i kasem 1 % nomo .
(trg)="10"> Oroszország , Kína és India hírei összesen alig értek el 1 százalékot .
(src)="11"> Taem we mifala i putum tugeta ol storian long nius ia mo karemaot wan storian nomo hemi soem olsem wanem nao wol hemi luk luk
(trg)="11"> Ha egy hír kihagyásával újra elvégeztük a hírek analízisét , ilyenné vált a világ .
(src)="12.1"> Wanem nao storian ia ?
(src)="12.2"> Hemi nius blong ded blong Anna Nicole Smith .
(trg)="12.1"> Melyik hírt hagytuk ki ?
(trg)="12.2"> Anna Nicole Smith halálát .
(src)="13.1"> Storian ia i bin go long everi kantri long wol be i no kasem Iraq nomo .
(src)="13.2"> Mo storian ia i risivim 10 taem bitem kavarej blong ripot blong IPCC .
(trg)="13"> Ez a hír minden országot beárnyékolt , Irakot leszámítva , és tízszer annyit foglalkoztak vele mint az IPCC tanulmánnyal .
(src)="14"> mo storian hemi koraon bageken ; olsem yumi save finis – i bin gat planti nius i go raon abaot woman ia Britney .
(trg)="14"> És a sorozat folytatódik , mint arról mindannyian hallottunk , Britney csillaga megint feljövőben van .
(src)="15"> Be from wanem nao yumi no harem tumas nius long saed blong ol narafala kantri long wol ?
(trg)="15"> Tehát miért nem hallunk többet a világ történéseiről ?
(src)="16"> Wan stamba tingting hemi from se ol netwok blong nius oli bin katem haf namba blong ol ofis blong olgeta ovasi .
(trg)="16"> Az egyik ok az , hogy a hírcsatornák felére csökkentették a külföldi kirendeltségeik számát .
(src)="17"> I gat smol ofis blong nius blong ABC nomo i stap long Nairobi , New Delhi , mo Mumbai Be i nogat wan ofis blong nius long Afrika , India mo Saot Amerika - ol ples ia nao oli haos blong bitim tu billion man
(trg)="17"> Az egyszemélyes ABC kirendeltségeket leszámítva Nairobiban , Új Delhiben és Mumbaiban nincs más tévés hálózatnak kirendeltsége egész Afrikában , Indiában vagy Dél-Amerikában , ahol egyébként több mint két milliárd ember él .
(src)="18"> Long tru laef , storian long saed blong woman ia Britney hemi jip nomo
(trg)="18"> Az igazság az , hogy Birtneyvel foglalkozni olcsóbb .
(src)="19.1"> mo taem i nogat tumas nius long saed blong ol narafala kantri hemi no gud .
(src)="19.2"> Taem yumi luk luk ol ples we ol man oli go blong kasem nius
(trg)="19"> Az egész világ híreinek hiányos lefedettsége annál is inkább nyugtalanító , ha megvizsgáljuk , honnan szerzik be az emberek a híreket .
(src)="20"> nius long TV blong netwok we i stap long wanwan kantri blong yumi -USA- hemi big wan moa be sori tumas ol storian ia i gat 12 % nomo i stap kavaremap intanasonal nius
(trg)="20"> A helyi tévék híradói vezetnek , de sajnos csak a műsoridő 12 százalékát szentelik nemzetközi híreknek .
(src)="21"> Be olsem wanem long saed blong intanet ?
(trg)="21"> Na és az internet ?
(src)="22"> Ol popula websaet blong nius i nogat tumas nius long hem .
(trg)="22"> A legnépszerűbb híroldalak sem festenek jobb képet .
(src)="23"> Long las yia , Pew mo Colombia J-School , olgeta oli bin luk luk long planti nuis storian , we i bitim 14,000 stori we i kamaot long fored blong google
(trg)="23"> Tavaly , a Pew és a Columbia J-School elemezte azt a 14,000 hírt ami a Google News főoldalán jelent meg .
(src)="24"> mo olgeta ia tu i stap storian long ol semak nuis nomo we i bin kamaot finis
(trg)="24"> Valójában mind ugyanarról a 24 eseményről szóltak .
(src)="25"> mo tu , stadi ia , i telemoat se ol nuis netwok blong US oli stap storian long saed blong ol narafala kantri mo ol storian ia oli semak long ol storian blong ol AP waea sevis mo reutas. mo olgeta ia i no tanem nius ia nating blong mekem sua se ol man oli save kasem evri samting long storian ia
(trg)="25"> Az USA hírszerkesztői által elektronikus formában kiadott , a világot érintő hírek tartalmának elemzése kimutatta , hogy ezek a hírek csak az AP és Reuters ügynökségek híreinek átvétele és nem helyezik a híreket olyan kontextusba amelyek segítenének az embereknek megérteni azokkal a kapcsolatukat .
(src)="26"> sapos yu putum tugeta olgeta samting ia , bae hemi save telemoat from wanem nao ol man we oli bin finisim Univesiti mo ol man Amerika we oli no skul gud oli no save plante abot wol bitim ol fren blong olgeta 20 yia i pas finis
(trg)="26"> Mindent együttvéve láthatóvá válik , hogy az egyetemmel rendelkező és az alacsonyabb végzettségű amerikaiak miért tudnak kevesebbet a világról mint a 20 évvel ezelőtti társaik .
(src)="27"> mo sapos yu ting se hemi from se ol man Amerika i no gat tumas interes hemi no stret ting ting
(trg)="27"> Azt gondolni , hogy ennek az egyedüli oka az , hogy nem érdeklik őket a világ dolgai hiba lenne .
(src)="28"> i no long taem nating i pas , taem mifala i bin toktok long ol man Amerika we oli stap folem ol nius oltaem oli bin go antap long 50 %
(trg)="28"> Az utóbbi években azon amerikaiak száma akik saját bevallásuk szerint közelről figyelik a világ eseményeit 50 százalékra nőtt .
(src)="29"> Stret kwestin hemi : hemia stret luk luk long wol we yumi wantem blong ol man Amerika long wol tedei we i nogat gudfala koneksen oltaem .
(trg)="29"> Az igazi kérdés ez : ez az a hamis világkép amit az amerikaiakban ki akarunk alakítani az egyre inkább összekapcsolt világunkban ?
(src)="30"> Mi save se yumi save mekem i moa gud .
(trg)="30"> Tudom , hogy ennél többre is képesek vagyunk .
(src)="31.1"> Bae yumi save mekem o nogat ?
(src)="31.2"> Tank yu tumas .
(trg)="31.1"> De megengedhetjük magunknak , hogy legyünk jobbak ?
(trg)="31.2"> Köszönöm .