"RES DE NOU AL FRONT DE L'OEST"
ERICH MARIA REMARQUE REGÉNYE ALAPJÁN
"Aquesta història no és una acusació ni una confessió, i encara menys una aventura, perquè la mort no és cap aventura per als qui la veuen cara a cara.
MIVEL A HALÁL NEM KALAND AZOK SZÁMÁRA, AKIK SZEMBENÉZNEK VELE. CSUPÁN AZON FÉRFIAK GENERÁCIÓJÁRÓL MESÉL,
Simplement intentarà parlar d'una generació d'homes que, tot i que varen escapar de les seves bombes, varen ser destruïts per la guerra..."
A HÁBORÚ ÁLTAL AZONBAN MÉGIS ELPUSZTULTAK... - Harmincezer! - Az oroszoktól?
Sr. carter.
Meyer!
La guerra és la guerra i la ginebra és la ginebra.
Üdvözlöm, Himmelstoss!
Tot ha de continuar.
Hozott ma nekünk valamit?
Encara no ha dut el correu d'avui.
- Nem, nem, Mr. Peter. - Csak van ott valami.
Em sap greu, Sr. Meyer.
Tűnés innen, te kis csirkefogó!
Hola, Himmelstoss.
- Micsoda?
Hi ha res per a nosaltres?
- Holnaptól egyenruhát váltok.
- No, Sr. Peter. - Hi ha d'haver alguna cosa.
- Bevonul a hadseregbe?
Tingui, jove.
- Igen, behívtak. - Őrmester vagyok a tartalékosoknál.
Tingui. De tota manera, aquest és l'últim correu que entrego.
- Ha még sokáig tart, engem is behívnak.
- I això?
- Na de lassan vége már.
- Demà canvio d'uniforme.
- Biztosan igaza van, Mr. Meyer.
Ara, estimats alumnes, això és el que hem de fer:
Adjunk bele mindent, hogy kivívjuk a győzelmet az esztendő vége előtt. A vonakodás okán hoztam fel ismét ezen témát.
atacar amb tot el nostre poder.
Maguk szülőföldünk lelke, fiatalurak.
Fer fins a l'últim esforç... per a obtenir la victòria abans no s'acabi l'any.
Maguk Németország vasifjúsága.
És a contracor que toco aquest tema un altre cop.
Maguk a vidám hősök, akik megalázzák az ellenséget, amikor majd eljön annak az ideje.
Vosaltres sou la vida de la pàtria, nois. Sou els homes de ferro d'Alemanya.
Nem az én feladatom, hogy azt javasoljam bármelyikőjüknek is, hogy jelentkezzen szolgálattételre.
Sou els herois que rebutjaran l'enemic... quan us convoquin.
De érdekelne, megfordult-e ilyesmi a fejükben?
No sóc jo qui ha de suggerir... que algun de vosaltres s'ha d'alçar i oferir-se per defensar el seu país... però em demano si aquesta idea és al vostre cap.
Tudom, hogy az egyik iskolában, valamely osztály diákjai felpattantak egyik órán, és csoportosan jelentkeztek. És természetesen, ha itt is sor kerülne rá, megbocsátható büszkeséggel töltene el.
Sé que en una de les escoles... els nois es varen aixecar... i es varen allistar.
Talán egyesek azt fogják mondani, hogy maguknak még nem kellene engedélyezni a bevonulást, mert még túl fiatalok.
Però, si això succeix aquí, no em culpareu pas de sentir-me'n cofoi.
Mert otthonuk van és szüleik, akiktől nem kéne magukat elszakítani.
Potser alguns diran que no se'ls hauria de permetre anar-hi.
Az apjuk netán elfelejtette, mivel tartozik a szülőföldnek?
Que tenen cases... mares, pares. Que són molt joves.
Hagyná azt inkább elveszni, minthogy a saját gyermekét?
Que no els en hauríem de separar.
Az anyjuk talán oly gyönge, hogy nem küldene el a fiát harcolni a földért, mely életet adott neki?
Obliden tan fàcilment la seva pàtria, els vostres pares, que la deixaran morir perquè no moriu vosaltres?
És egyébként is, egy kis tapasztalat ugyan mit árthat egy fiúnak?
Les vostres mares són tan dèbils que no poden enviar un fill... a defensar la terra que els ha donat la vida?
Talán az egyenruha viselése olyan megtiszteltetés volna, ami elől szaladni kell?
Ben mirat... és dolenta una mica d'experiència per a un noi?
És ha a hölgyeink oly büszkék azokra, akik viselik, van okunk szégyenkezni?
L'honor de posar-se un uniforme... és quelcom de què hem de fugir?
Tudom, sosem vágytak arra, hogy hősként legyenek tömjénezve.
I si les noies se senten cofoies d'aquells que els porten... és quelcom de què us heu d'avergonyir?
Én sem erre sarkalltam magukat. Arra törekedtünk, hogy méltóak legyünk, és bizonyítsunk, ha eljön az ideje.
Sé que mai heu desitjat... el títol d'herois. Això no us ho he ensenyat pas jo.
De a csatában kiválónak lenni erény, nem pedig megvetendő.
Hem resat per ser útils... i que arribés un bon motiu.
Úgy vélem, nem fog sokáig tartani, és lesz némely veszteség.
Però ser el primer en la batalla... és una virtut i no s'ha de despreciar. Em penso que serà una guerra ràpida... i que hi haurà molt poques pèrdues.
De ha ez elkerülhetetlen, akkor jusson eszünkbe az a halhatatlan latin mondás, mely számtalan római ajkáról elhangzott már, amikor idegen tájakon ontották vérüket:
Però si hi hagués pèrdues, llavors recordem una frase... que segurament varen dir molts romans... quan lluitaven en terres llunyanes:
"Dulce et decorum est pro patria mori." "Édes és dicső dolog a hazáért meghalni." Némelyekben önök közül buzog a becsvágy.
"Dulce et decorum est pro patria mori." "Dolç i honorable és morir per la pàtria".
Ismerek egy fiatalembert, aki egy csodálatos írói pályafutás elé néz, és aki megírta egy tragédia első felvonását, amely a nagyok bármelyikének is dicsőségére válna.
Deveu tenir ambicions. Conec un jove... que té gran futur com a escriptor.
És aki gondolom, arról álmodik, hogy egyszer majd Goethének és Schillernek a nyomdokaiba lépjen, ami remélem, sikerülni fog.
Ha escrit el primer acte d'una tragèdia... que seria l'orgull d'un expert.
De most, szólít minket a haza! A szülőföldnek vezetők kellenek!
I suposo que somnia... que seguirà els passos de Goethe i Schiller. Voldria que ho fes.
A személyes céljainkat félre kell tennünk, a hazánkért tett közös áldozat érdekében.
Però ara el nostre país ens crida!
Íme egy dicsőséges kezdet a maguk életüknek.
La pàtria necessita líders!
A becsület mezeje hívja magukat.
Les ambicions personals s'han de deixar de cantó... en nom del gran sacrifici pel nostre país.
Miért vagyunk mi itt? Magát, Kropp, mi tartotta vissza?
Vet aquí un gloriós començament per a les vostres vides.
Maga, Mueller, felfogja, mekkora szükség van magára?
El camp de l'honor us espera.
Látom, a vezetőjükre néznek.
Per què som aquí? A tu, Kropp, què et deté?
Én is magára nézek, Paul Baumer, és azon gondolkodom, vajon miként fog cselekedni?
Tu, Mueller, saps com n'ets, de necessari?
- Én megyek! - Én is! - Rám számíthat!
Ah, veig que mires el teu líder.
- Rám is! - Készen állok!
Jo també el miro, Paul Bäumer... i em demano què faràs.
Nem akarok itthon maradni! Kövessenek!
- Jo també. - Estic a punt.
Jelentkezzünk most!